Jobboldali előretörés Ausztriában
A várt harc a harmadik helyért elmaradt: a szélsőjobboldali Szabadságpárt 18 százalékkal biztos harmadik, sőt, a zöldek még a negyedik helyről is hátrébb szorulni látszanak: a támogatottságát két év alatt csaknem megháromszorozó BZÖ - a nagypolitikába visszatért Jörg Haider vezetésével - 11 százalékon áll. A zöldek még reménykedhetnek a levélben feladott szavazatokban, amelyekből a korábbi években sokat profitáltak, ám a jelenlegi kevesebb mint 10 százalékból biztosan nem lesz meg a megcélzott 15 százalék. A Liberális Fórum közelében sincs a parlamenti küszöbnek, hiába próbálkozott újra, és hiába tartják nagyon sokan az élén álló Heide Schmidtet a legtisztább agyú és legrokonszenvesebb politikusnak.
A legsúlyosabb a választást kierőszakoló Néppárt visszaesése: egyes vidéki - például a hagyományosan "fekete" vorarlbergi - körzetekben húsz százalékkal kapott a párt kevesebb szavazatot, mint két éve. A jelek szerint a választók zokon vették az elmúlt két év koalíciós marakodását, Wilhelm Molterer pedig nem elég meggyőző kancellárjelölt. Az SPÖ helyzetén sokat javított a vezérváltás, kevesebbet vesztettek így és növelték előnyüket a Néppárt előtt. Ez legalább reményt ad a párt középvezetőinek, hogy a csaknem hétszázalékos szavazatveszteség ellenére az út felfelé vezet.
A választási eredmény fényében bizonyosra vehető, hogy Werner Faymann SPÖ-elnök kap megbízást a kormányalakításra - a hogyan tovább annál kétségesebb. A nagykoalíció leszerepelt, nehéz lenne kommunikálni, miért próbálkoznak újra - a jobboldali pártok kormányba emelését Faymann jó előre kizárta, holott most a Szabadságpárttal matematikailag kijönne a csekély többség, ám politikailag nehezen elképzelhető.
A legnagyobb kérdés, vajon a Néppárt meg tud-e birkózni a vereséggel, avagy bekövetkezik-e az utóbbi időben már rebesgetett vezetőváltás. Molterer lehetséges utóda a régebben trónörökösnek tartott Josef Pröll jelenlegi környezetvédelmi miniszter.
Lapzártánkkor, 82 százalékos kiértékelés után az eredmény: SPÖ 29,8 százalék (58 mandátum), ÖVP 25,6 százalék (50 mandátum), FPÖ 18 százalék (35 mandátum), BZÖ 11 százalék (21 mandátum), zöldek 9,8 százalék (19 mandátum).
