Gauck szerint Németországnak nem szabad a történelmi múlt bűneire hivatkozva tartózkodnia az aktív külpolitikai szerepvállalástól, hanem vállalnia kell az utóbbi években megnövekedett nemzetközi tekintélyéhez kapcsolódó felelősséget. Németország az átlagot meghaladó mértékben globalizálódott, és átlagon felüli mértékben profitál a "nyílt világrendből", amelynek révén az érdekérvényesítést egyesítheti az alapvető értékei képviseletével. Ezért a 21. században Németország legfőbb külpolitikai feladata a nyílt világrend védelme és fenntarthatóságának biztosítása. Ez nagy kihívás, mert a felelősségvállalásnak ezt a formáját nemigen gyakorolta még, a világ pedig a jövőkutatók valamennyi előrejelzésénél gyorsabban változik - mondta a német elnök.

A nukleáris fegyverek elterjedése világszerte veszély, és helyi konfliktusokból egész régiókat elborító válságok alakulhatnak ki, miközben az egyetlen szuperhatalom, az Egyesült Államok éppen átgondolja a globális szerepvállalását, Európa pedig saját magával van elfoglalva. Ebben a helyzetben engem nem győz meg, aki azt állítja, hogy Németország folytathatja az eddigi külpolitikáját – fejtegette Gauck. A nagyobb nemzetközi felelősségvállalásból jelentősebb anyagi hozzájárulás következik a válságok megoldásához, de esetenként katonák bevetése is, de Németország továbbra sem támogatja majd, hogy kizárólag katonai erővel oldjanak fel válsághelyzeteket. Németországnak higgadtan kell cselekednie, és amikor német katonák bevetéséről van szó, nem zárkózhat el elvi megfontolásból, de nem is mondhat reflexből igent - vélte a német államfő.

A vasárnapig tartó müncheni tanácskozás egyik kiemelt témája, hogy milyen külpolitikai vonalvezetésre készül a decemberben megalakult német nagykoalíciós kormány. Az utóbbi napokban a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier és a konzervatív védelmi miniszter, Ursula von der Leyen egyaránt azt hangoztatta, hogy Németországnak az eddiginél aktívabban kell részt vennie a nemzetközi közösség ügyeiben.

A jubileumi találkozóra több mint 90 országból érkeznek küldöttségek a bajor fővárosba. A tanácskozáson részt vesz nagyjából 20 állam- és kormányfő, 50 védelmi miniszter és külügyminiszter – köztük Martonyi János magyar külügyminiszter –, 10 nemzetközi szervezet vezetője, köztük az ENSZ főtitkára és az Európai Bizottság elnöke, több tucat katonai vezető és csaknem 50 nemzetközi nagyvállalat képviselője.