Külföldre merészkedett Kim Dzsong Il
A „kedves vezető” különvonata hétfő hajnalban futott be a Jalu-határfolyó kínai oldalán lévő Tantung (Dandong) határvárosba. A kínai hatóságok előzőleg kiüríttették azt a szállodát, ahonnan rálátás nyílik a két országot összekötő Sino-Koreai Barátság Hídjára. Kim Dzsong Il az ezredforduló óta négy alkalommal járt Kínában: a kelet-európai rendszerváltások után politikailag-gazdaságilag elszigetelődött rezsim szinte egyetlen kereskedelmi partnere a szomszédos ország maradt. Kimnek fokozott külső támogatásra van szüksége a rezsim működőképességének fenntartásához, valamint harmadik fiának „trónörököskénti” elfogadtatásához. Kína a nemzetközi közösséggel együtt pedig azt szeretné elérni, hogy a KNDK mielőbb térjen vissza a pekingi székhelyű hatoldalú tárgyalásokhoz.
A Koreai-félsziget korántsem felhőtlen viszonyait a dél-koreai haditengerészet kötelékébe tartozó Cshonan korvett tragédiája is súlyosbítja. A Sárga-tengeren húzódó vitatott határvonal közelében március végén elsüllyedt hadihajó fedélzetén 104 tengerész tartózkodott, közülük 58-at sikerült kimenteni. A szöuli katonai hírszerzés jelentése szerint a hadihajót valószínűsíthetően egy észak-koreai tengeralattjáróról indított torpedó találta el. A KCNA hivatalos phenjani hírügynökség ugyanakkor kategorikusan cáfolta, hogy az országnak bármi köze lenne a hadihajó katasztrófájához.
A sanghaji világkiállítás megnyitóján részt vevő Li Mjong Bak dél-koreai elnök támogatást kért Hu Csin-tao kínai államfőtől a KNDK felelősségre vonásához. Az expo megnyitóján egyébként részt vett a phenjani rezsim második embere, a jelenleg 82 éves Kim Jong Nam is. A szöuli sajtó által közzétett felvételek tanúsága szerint a dél-koreai elnök és az aggastyán phenjani politikus egy légtérben tartózkodott ugyan, de nem váltottak szót egymással.
Legendás különvonat
A szöuli Yonhap hírügynökség összeállítása szerint Kim Dzsong Il utazásaikor rendszerint három különleges szerelvény követi egymást. Az elsőn a biztonsági- és protokollszemélyzet tartózkodik, akik egyben a vasúti pálya zavartalanságát is ellenőrzik. Ezt követi Kim páncélozott szerelvénye, amelyen több tárgyalóterem és dolgozószoba is van, valamint a legkorszerűbb kommunikációs berendezésekkel van felszerelve. A vonatra még a fogadó ország biztonsági szakemberei sem szállhatnak fel, az összes technikai ellenőrzést és a vízkészletek feltöltését a koreai személyzet végzi. A konvojt végül egy ellátó szerelvény zárja, amelyen egy kisebb hadsereg tartózkodik.A hosszas vonatutak preferálása a jelenlegi vezető apjához, az 1945-1994 között regnált Kim Ir Szenhez kötődik. Az idősebb Kim 1984 májusa és júliusa között a Szovjetunión keresztül vasúton utazta be egész Kelet-Európát, amelynek során Magyarországra is ellátogatott. Horn Gyula korábbi miniszterelnök 1991-ben Cölöpök címmel megjelent visszaemlékezéseinek tanúsága szerint a budapesti észak-koreai nagykövetség azt akarta elérni, hogy az országhatártól a fővárosig valamennyi állomás legyen fellobogózva és transzparensekkel díszítve a „nagy vezér” tiszteletére, valamint a helyi lakosok integetve álljanak sorfalat a vasúti pálya mellett.
Kim Dzsong Il különvonata eddig két alkalommal került a világsajtó címoldalára. Elsőként 2001 augusztusában, amikor a „kedves vezető” a transzszibériai vasútvonalon keresztül Moszkvába utazott. A nyugat-szibériai Omszk környékén állítólag lövéseket adtak le a 12 kocsiból álló szerelvényre, amelyet követően a koreaiakkal együttműködő orosz biztonságiak az útbaeső településeken lezárták a tetőkijáratokat. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap információi szerint a lövéseket egy 7,62 kaliberű Kalasnyikov géppisztolyból adták le. Másodszor 2004 áprilisában került előtérbe a különvonat, amikor a Kínából visszatérő „kedves vezető” szerelvényének áthaladása után egy hatalmas robbanás rázta meg a koreai Rjongcson település pályaudvarát. A hivatalos adatok szerint 160-an haltak meg, további 1300-an pedig megsérültek. Szöuli sajtóértesülések szerint a robbanás helyszínén egy falra rögzített mobiltelefont találtak, ami találgatásokra adott okot. Bár senki sem erősítette meg, hogy merényletkísérlet történt volna, a kelet-ázsiai országban évekre felfüggesztették a mobiltelefon-szolgáltatás kiépítését.
