A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország módosítja a jegybanktörvényt című beszámolójában azt írta, hogy az Európai Bizottság fenntartásainak eloszlatását célzó javaslattal "Budapest közelebb kerülhet az EU és az IMF pénzügyi támogatásához, amelyet hónapok óta próbál megszerezni", de ehhez még más törvényeket is módosítani kell. A szerző, Michaela Seiser bécsi keltezésű beszámolójában megjegyezte: az EU-IMF-hitelről szóló tárgyalást mostanáig "megakasztotta a magyar kormány hozzáállása".

A Die Welt Orbán miniszterelnök enged az EU-nak címmel számolt be a javaslatról. Megjegyezte: a tervezett módosítás egy széles körben bírált törvényre vonatkozik, amely az Európai Bizottság szerint fenyegeti a jegybank függetlenségét.

Az EU fenntartásaira reagáló nyilvánvaló engedményként értékelte a jegybanktörvény módosítását a Neue Zürcher Zeitung tudósítója, Charles E. Ritterband. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a módosítások minden, az uniós szerződésszegési eljárásokban felmerült kifogást érintenek - írta a tudósító. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azok nem terjednek ki a jegybank elnökének "drasztikus fizetéscsökkentése" miatti bírálatokra. Budapesti megfigyelők kételkednek abban, hogy a módosítások elegendőek lesznek az IMF és a kormány közötti "egyenetlenségek" elsimítására - zárult az NZZ tudósítása.

Áder János európai parlamenti képviselő államfői jelöléséről közölt cikket legfrissebb számában a European Voice. A brit Economist csoporthoz tartozó újság a színes hírek között megjelent cikkben megemlítette, hogy a kezdetektől a Fideszhez tartozó politikus EP-képviselőként is szinte tökéletesen hű maradt pártjához, hiszen 97,6 százalékban együtt szavazott vele.

Emlékeztetett arra is, hogy Áder János aktívan részt vett a magyar választási és igazságügyi rendszer reformjában. Hozzátette, hogy ez mindkét területen ellentmondásosnak bizonyult, az Európai Bizottság például kötelezettségszegési eljárást indított a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése miatt. Megemlítette a lap azt is, hogy az államfőjelölt néhai apósa, Herczeg Géza az Alkotmánybíróság alelnöke volt, és feltette a kérdést: nem ez magyarázza-e, hogy a szabály nem vonatkozik az alkotmánybírói testületre.