Karel de Gucht, az unió humanitárius ügyekért és fejlesztéspolitikáért felelős biztosa Havannában újságíróknak úgy fogalmazott: "nagyon kedvező fejlemény" lenne, ha az EU és Kuba kapcsolatait új, kétoldalú "politikai keretbe" lehetne helyezni, ennek eléréséhez azonban Kubának is tennie kell valamit.

Havanna arra igyekszik rávenni az Európai Uniót, hogy adja fel jelenlegi "közös álláspontját", amely a többpárti demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása felé mutató átmenetet szorgalmaz a kommunista vezetésű karibi szigetországban. A felek nemrég nyitottak új lapot együttműködésükben, amelyet Brüsszel öt éven át hidegen tartott az ellenzékiekkel szembeni havannai bánásmód miatt. Emberi jogi csoportok szerint Kubában mintegy kétszáz politikai fogoly van.

Brüsszel azután hozott diplomáciai szankciókat Kubával szemben, hogy 2003 márciusában bebörtönöztek 75 ellenzéki személyiséget az országban. A 27-ek tavaly feloldották büntetőintézkedéseiket, Kuba pedig belegyezett, hogy politikai párbeszédet kezd, és megújítják a kapcsolatokat.

A kubai vezetés szabadon bocsátott egy politikai foglyot és két másikkal szemben is gesztust tett októberben, miután Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter havannai látogatásán kijelentette, hogy Spanyolország januártól az EU soros elnökeként megpróbálja rávenni a tagállamokat a Kubával kapcsolatban 1996-ban elfogadott közös álláspont feladására és egy új megközelítés kidolgozására.

A belga uniós biztos most elmondta, hogy szerdán több mint két órán át tárgyalt Raúl Castro kubai elnökkel, és világossá tette, hogy a 27-ek csak konszenzus esetén tudják megváltoztatni az unió eddigi Kubával kapcsolatos közös álláspontját.

Hozzáfűzte: míg Havannának javítania kell az emberi jogok helyzetén, az EU meg kell mutassa Kubának, hogy "politikai lépései nem egy rendszerváltoztatás elérésére irányulnak". "Számos téren lenne lehetőség szorosabb együttműködésre, de az csak a kölcsönös bizalom megléte esetén következhet be" - mondta.