John Kerry külügyminiszter ott volt Havannában, amikor a követség épületére felhúzták az amerikai lobogót. Mint a Granma beszámolt róla, most csütörtökön a kubai nagykövet pedig már át is adta megbízólevelét Washingtonban Obama elnöknek. Az embargó azonban egyelőre érvényben maradt, ennek feloldására az amerikai elnöknek nincs jogköre, az a törvényhozástól függ. Más kérdés, hogy Obama saját hatáskörben tett lazításokat elsősorban az emberi kapcsolatok, a látogatások megkönnyítésére. Az Egyesült Államok még 1960-ban rendelte el a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargót Kuba ellen válaszul arra, hogy a Castro-féle forradalom kisajátította az amerikai tulajdonokat.
A katolikus egyházfő szombaton kora este érkezik Havannába, és szeptember 22-én utazik tovább az Egyesült Államokba. A Granma pénteki számában ismertette Ferenc pápa videóüzenetét a kubai néphez, amelyben elsődlegesen a hitélet fontosságát, erősítését szorgalmazta. A pápa vasárnap mutat be szentmisét a havannai Forradalom téren, majd tesz látogatást Raúl Castrónál, az államtanács és a minisztertanács elnökénél. Este pedig fiatalokkal találkozik egy egyházi kulturális központban. Hétfőn aztán Holguín városában tart szentmisét, majd utazik tovább Kuba keleti nagyvárosába, Santiagóba, ahol a kubai püspöki karral is találkozik. Kedden aztán a monda szerinti, a tengerben talált cobrei Mária-szobor kegyhelyén misézik, majd apostoli látogatása záróeseményeként találkozik a hívőkkel a santiagói Miasszonyunk mennybevétele-székesegyházban. Innen indul majd tovább Washingtonba.
|
Ferenc pápa szombaton érkezik Havannába
Alexandre Meneghini / Reuters |
A pápa kubai programjában nem szerepelnek olyan nyilvános beszédek, amelyekre majd az Egyesült Államok kongresszusában (szeptember 24.), illetve az ENSZ New York-i székházában (szept. 25.) kerül sor. Ennek ellenére nyilvánvalóan nemcsak Kuba lakosságának nagy része, hanem talán egész Latin-Amerika azt várja, hogy Ferenc pápa szól kubai látogatásán is a társadalmi egyenlőtlenségekről, a pénznek a világot megrontó hatalmáról, miként tette ezt idén Bolíviában.
A kis számú kubai ellenzékiek, és a Floridában élő több mint egymilliós kubai kolónia is reméli, hogy a pápa szót emel a demokrácia, az emberi jogok mellett, s közvetlen vagy közvetett formában kéri majd a kubai vezetést mind a belső gazdasági liberalizálásra, mind a belpolitikai nyitásra.
|
Mindenki a pápa látogatására készül Amerikában
Carlo Allegri / Reuters |
A bevándorlóktól származó argentin katolikus egyházfő alighanem ezúttal is talál majd alkalmat - ha másutt nem, de az ENSZ-fórumán biztos - a menekültkérdésre, amelyet szerinte a katolikus, keresztényi elvek és értékek alapján, tehát humánusan és együttérzően kell kezelni, s nem erőszakkal. Vonatkozik ez a Közép-Amerikából és Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államok felé vándorlókra, valamint a most Európa felé haladó tömegek sorsára is.
A politikai foglyoknak nem jár amnesztia
A pápai látogatást megelőzően Kuba bejelentette, hogy 3522 köztörvényes bűnözőt szabadon bocsát. Ez már a harmadik ilyen amnesztia, amelyet a katolikus egyház fejének, korábban II. János Pál 1998-as, majd XVI. Benedek 2012. márciusi vizitjére időzítettek. Az amnesztia nem vonatkozik az állambiztonság ellen vétőkre. A kubai ellenzéki csoportok azonnal kifogásolták, hogy politikai foglyok nem kerültek fel a szabadulók listájára. Miami emberjogi szervezetek szerint mintegy 70 politikai fogoly van még börtönben, noha Raúl Castro ez év elején 53 személy szabadon engedését rendelte el az USA-val való diplomáciai megbékélés alkalmából.
Múlt vasárnap a kubai rendőrség átmenetileg ismét őrizetbe vette az Asszonyok Fehérben csoport több tagját, akik a szokásos misét követően demonstráltak. Jaime Ortega, Havanna bíborosa és a kubai katolikus püspökök konferenciája üdvözölte a pápai vizitre időzített amnesztiát. Más kérdés, hogy Jaime Ortega fontos közvetítői szerepet játszott, amikor a Castro-rendszer 2010-ben és 2011-ben több tucat ellenzéki politikai foglyot engedett ki, pontosabban toloncolt ki a befogadó Spanyolországnak.
