galéria megtekintése

Kuba helyett a halált választanák

0 komment


Körösi Ivett

„Azért hagytuk hátra Kubát, mert új lehetőségekre, és mindenek felett szabadságra vágyunk. Hogy félelem nélkül, szabadon gondolkodhassunk” – nyilatkozta a Costa Rica és Nicaragua határánál a TV Martínak Martí Yoján.

A kubai férfi egyike annak a közel háromezer menekültnek, akik arra várnak, hogy beléphessenek Nicaraguába, és aztán eljussanak az Egyesült Államokba.

Kubai menekült Costa Rica és Nicaragua határánál
Kubai menekült Costa Rica és Nicaragua határánál
Oswaldo Rivas / Reuters

A kubai rezsim szövetségesének számító Nicaragua azonban egy hete megálljt parancsolt a kubai menekülteknek, s nem engedi őket belépni a területére. Samuel Santos nicaraguai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy ezzel „megvédik" a közép-amerikai államot, s az ország szuverenitásának megsértésével vádolta Costa Ricát, amely szerinte felelőtlen módon a közös határhoz szállítja a menekülteket. A nyugat-balkánihoz hasonló helyzetben a Costa Rica-i vezetés azt mondja, a „humanitárius szempontok" érvényesülnek: befogadnak minden kubait, akiket használaton kívüli épületekben szállásolnak el. Egyelőre senki sem tudja, hogy mi lesz a sorsuk.

 

Többségük igen elcsigázott, hiszen hosszú utat tettek meg. Első állomásuk Ecuador volt, azon kevés országok egyike, ahova minden kubai vízum nélkül repülhet. A CB24 Costa Rica-i televíziónak egy férfi azt mesélte, hogy embercsempészek segítségével innen szárazföldön Kolumbiába mentek, ott átszelték a hegyeket, majd hajón Panamáig jutottak, ahonnan ismét a szárazföldi útra tértek, míg egy hete fel nem tartóztatták őket a Costa-Rica-i-nicaraguai Penas Blancas-i határátkelőn. A sajtónak többen is arra panaszkodtak, hogy az embercsempészek brutálisan bántak velük, fogytán a pénzük, pedig ahhoz, hogy elérjenek az USA-ba, még négy országot kellene átszelniük. „Megvertek, elvették a mobiltelefonomat és négyezer dolláromat. A kolumbiai szakasz szörnyű volt. A menekültek többségét kirabolták" – panaszkodott egy férfi, miközben egy jókora duzzanatot mutatott a bokáján.

Az út nehézségei ellenére az utóbbi időben egyre többen választották ezt az útvonalat, ahelyett, hogy lélekvesztőkön próbáltak volna meg elérni a kubai partoktól Floridába. A Costa Rica-i bevándorlási hivatal igazgatóhelyettese, Gladys Jiménez szerint már két éve figyelmeztették a szomszédos Nicaraguát a problémára. 2013-ban még csak 350 illegális határátlépőt fogtak el, 2014-ben már ötezret, 2015-ben pedig 12 ezret. A kubaiak száma azután nőtt meg ilyen drasztikusan, hogy tavaly decemberben Raúl Castro kubai, és Barack Obama amerikai elnök bejelentették, hogy a két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatot. 2014 októbere és 2015 júniusa 78 százalékkal nőtt meg a Mexikóból USA-ba lépő kubaiak száma.

Sokan attól tartanak, hogy a közeledés hatására szigorítanak a számukra eddig igen kedvező bevándorlási feltételeken. A „vizes láb – száraz láb" törvény értelmében ugyanis minden kubai, akit amerikai területen, szárazföldön kapnak el, menedékjogot kap, és egy év és egy nap után letelepedhet az Egyesült Államokban.

A kubai rezsim számos alkalommal tiltakozott az intézkedés ellen – mondván ezzel serkentik a kivándorlást –, és most is az USA-t vádolja a kialakult helyzet miatt. A jelenlegi migrációs válság kapcsán Havanna megüzente, hogy minden kubait szeretettel várnak vissza. Ám ezt aligha fontolgatja bárki. „Vannak, akik azt mondják, hogy inkább meghalnak, minthogy visszatérjenek Kubába. Akik azt gondolják, hogy a kubai rendszer olyan tökéletes, azok hogyan magyarázzák ezt az egészet?" – nyilatkozta egy kubai menekült Costa Ricában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.