Kilenc évvel ezelőtti hivatalba lépése óta először látogatott Magyarországra államfőként kétoldalú találkozóra Ivan Gasparovic. A szlovák elnököt Áder János fogadta a kétnapos vizit kezdetén a Sándor-palotában. A magyar államfő kijelentette: a legfontosabb kérdésekben a nézetkülönbségek ugyan megmaradtak, de a találkozó – amely az MTI szerint a tervezett negyedóra helyett másfélre nyúlt el – előremutató volt. Megvitatták a legérzékenyebb pontot jelentő, Pozsony által kifogásolt magyar törvényt is az egyszerűsített honosítási eljárásról.

– Szlovákia sikertörténete egyúttal Magyarország és Közép-Európa sikere is – jelentette ki Gasparovic az Intercontinentalban tartott rendezvényen, ahová a Sándor-palotából érkezett. Az elnök szerint korábban elképzelhetetlen volt, ami most valóság: Szlovákia a NATO és az EU, sőt, az eurózóna tagja. Mindehhez hozzájárult az épp húsz éve felvett szlovák-magyar diplomáciai kapcsolat – az 1993. január 1-jén megalakult Szlovákiát Magyarország az elsők között ismerte el – és kiemelt szerepet játszott a visegrádi csoport is. (A cseh, lengyel, magyar és szlovák államot tömörítő V4 államfői találkozója volt az egyetlen apropó, amely kapcsán Gasparovic másfél éve Magyarországon járt.)

– Kapcsolatunkat a kölcsönös önzetlen támogatás jellemezte a közös értékek és közös cél érdekében – mondta Gasparovic, utalva a régió euroatlanti integrációjára. Hozzátette, hogy a kapcsolatok bázisát az 1995-ben aláírt magyar-szlovák alapszerződés biztosítja, amely a jogi keretek mellett meghatározza a lefektetett elvek gyakorlati megvalósítását is, többek között a kisebbségi jogok területén.

Gasparovic az alapszerződés elveit félti

– Tény, hogy Szlovákiában magyarok élnek, és kisebb számban, de szlovákok élnek Magyarországon. Magam is ilyen, jól működő kettős közösségben nőttem fel – tért rá az elnök egy személyes élménnyel a két ország közötti legélesebb ellentétre. – Úgy vélem, a jelenlegi magyar törvény nem felel meg egészen az alapszerződésben lefektetett elveknek – fogalmazott az elnök, aki korábban elismerte: A magyar törvényre – amely révén az ott élő magyarok magyar állampolgárságot is szerezhetnek – Szlovákia sem adott jó választ, lehetővé téve a kettős állampolgárok megfosztását szlovák állampolgárságuktól. A Duna Televíziónak a vizit előtt adott interjújában Gasparovic arra tett javaslatot, hogy mindkét ország vonja vissza a maga törvényét. (Bár nem derült ki, hogy ez mivel járna a már magyar állampolgársággal rendelkezők számára.)

– Közös a történelmünk, évszázadokon át  közös államban éltünk – mondta Gasparovic, aki szerint a két nép egyformán vágyott a demokráciára, amit 1956 és 1968 is bizonyított. Ennek ellenére „vannak eltérések történelemkönyveinkben”, „de ez nem lehet akadálya annak, hogy közös jövőnkre fókuszáljunk”. Gasparovic szerint sok politikust a két országban előítéletek jellemeznek, amelyektől meg kell védenünk a következő generációkat, akár közös történelemkönyvek megszerkesztésével.

– Tőlünk függ, hogy megtaláljuk a mindenki számára megfelelő megoldást, a Duna mindkét oldalán – hangsúlyozta az államfő, akinek beszédét Navracsics Tibor rövid felszólalása követte. A közigazgatási és igazságügyi miniszter kijelentette: bizakodhatnak „Magyarország, Szlovákia és Közép-Európa barátai”, mert „most lehetőségünk van megmutatni a világnak, hogy több dolog köt minket össze, mint amennyi elválaszt.”

Áder János fogadja Ivan Gasparovicot a Sándor-palotában