galéria megtekintése

Közös ellenség az Iszlám Állam

Másfél éven belül új alkotmány alapján választásokat tartanának Szíriában – így rendelkezik az a menetrend, amelyet az arab országot sújtó válság rendezésére hivatott nemzetközi tárgyaláson, Bécsben fogadtak el. A terrorizmus elleni harc és Szíria vált a fő témává a G20 országcsoport törökországi csúcstalálkozóján is.

Felgyorsultak a szíriai válság rendezéséről októberben kezdett tárgyalások az Iszlám Állam (IS) párizsi merényletsorozata után. A bécsi megbeszélések szombati fordulóján részt vevő 17 ország – egyelőre megállapodás nélkül – félretette a vitát arról, milyen sorsot szánnak Bassár el-Aszad szíriai elnöknek. Ehelyett merész menetrendet hagytak jóvá, amelytől azt várják, hogy a mérsékelt ellenzék és a kormány közötti ellentéteket leküzdve normalizálhatja a helyzetet. A forgatókönyv emlékeztet a megbeszélés előtt kiszivárgott orosz javaslatra, legalábbis abban, hogy másfél évet ad egy új alkotmány elfogadására és a választásokra.

Az elképzelés, amelynek megvalósulásáról egy hónap múlva újra tárgyalnak a bécsi egyeztetések résztvevői (köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, Irán, Törökország és Szaúd-Arábia), januárig szabnak határidőt arra, hogy az ENSZ közvetítésével tárgyalóasztalhoz üljenek a damaszkuszi kormány és az ellenzék képviselői. Május közepéig tűzszüneti megállapodásra kellene jutniuk, és meg kellene kezdeniük az alkotmányozást, amelynek egy év elteltével – már az új alaptörvény alapján és szintén az ENSZ felügyelete mellett – szabad választásokhoz kellene vezetnie.

Barack Obama Vlagyimir Putyinnal beszélget a G20 „családi fotózásán”
Barack Obama Vlagyimir Putyinnal beszélget a G20 „családi fotózásán”
Tolga Bozoglu / MTI/EPA

 

A fegyvernyugvás nem vonatkozna a Szíriában működő terrorszervezetekre – mondta a bécsi tárgyalás után tartott közös sajtóértekezletén John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Ilyen szervezetnek egyelőre az IS és az al-Kaidához köthető al-Nuszra Front minősül, vagyis ellenük minden körülmények között folytatódik a harc. A lista más csoportokkal is bővülhet – a koordinálásra Jordánia kapott megbízást.

Érzése szerint erősödik az a felismerés, hogy hatékony nemzetközi szövetséget kell alakítani a közös ellenség, az Iszlám Állam elleni harcra – jelentette ki a tárgyalások után Lavrov. Ennek a régóta hangoztatott orosz álláspontnak adott hangot a merénylet után közzétett nyilatkozatában Vlagyimir Putyin államfő is. Összefogást sürgetett az oroszokkal Nicolas Sarkozy volt francia államfő is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont azt mondta, hogy egyelőre korai Moszkva és a Nyugat közeledéséről beszélni.

Oroszország szerepe szóba került a világ legfontosabb fejlett és feltörekvő gazdaságait összefogó országcsoport, a G20 vasárnap megkezdett csúcsértekezletén is, igaz, némi bírálattal vegyítve: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sürgette, hogy az orosz légierő szíriai támadásai az IS ellen irányuljanak, és ne Aszad mérsékelt ellenzékét sújtsák. Tusk egyben támogatta az orosz–amerikai összefogást.

Barack Obama amerikai elnök és Putyin félórás, informális megbeszélést tartott a G20-csúcs oldalvizén. Bár részleteket nem közöltek, aligha kérdéses, hogy az IS elleni harc lehetett a fő téma, hiszen nyilatkozataikban mindketten elszántnak mutatkoztak. Obama például „a civilizált világ elleni támadásnak” nevezte a párizsi merényleteket, és segítséget ígért Franciaországnak a tettesek leleplezésében.

A szokásos gazdasági témák helyett tehát a biztonsági kérdések uralják a földközi-tengeri üdülőhelyen, Antalyában zajló G20-értekezletet, és nem csak a párizsi merényletek miatt. Két hete feltehetőleg ugyancsak az IS pusztított el egy orosz utasszállító repülőgépet, rajta 224 emberrel, egy hónapja pedig több mint százan haltak meg egy ankarai kettős robbantásban. A kiszivárgott hírek szerint ezért a tanácskozás résztvevői megállapodtak a határellenőrzés és a légi közlekedés biztonságának megerősítésében. A Reuters értesülése szerint olyan okmányt is elfogadnak, amely globális problémának ismeri el a menekültválságot, vagyis szorgalmazza, hogy annak terhéből minden ország vállaljon részt. Ez Európa és Törökország diplomáciai sikere, ők szorgalmaztak ugyanis egy ilyen nyilatkozatot, míg a problémában közvetlenül nem érintett India, Kína és Oroszország ellenezte azt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.