A decemberi, a jómódúak adókedvezményeit megtartó adóalku a republikánusokkal a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy az európai fogalmak szerint már-már szociáldemokrataként, az itteniek alapján baloldali liberálisként indult Obama - ezek Amerikában súlyosan megbélyegző fogalmak is lehetnek! - a politikai centrumot vette célba. A tét nagy: saját 2012-es újraválasztása. Az, hogy Jimmy Carter módjára egyciklusos elnökként végzi, vagy Clintonhoz hasonlóan, a nyolc évet kitöltve a legtöbbet éri el, amit amerikai politikus elérhet.

Környezetemben, beszélgetőpartnerek között még csak félmondatokban, de egyre gyakrabban hallottam, ami két éve csak keveseknek jutott eszébe: Obamában talán nincs több négy évnél. Az eddigi eredményei szerények, vagy, mint az egészségbiztosítási reform esetében, csak évek múlva lesznek igazolhatóak. Sok a be nem váltott ígéret, mindennapos volt a vergődés a pár hét múlva leköszönő kongresszusban. Karácsony előtt aztán - hála a republikánusokkal az adókedvezmények ügyében kötött kompromisszumnak - ratifikálták az új START fegyverzetkorlátozási szerződést (ez Közép-­Európa számára is fontos), és érvénytelenítették azt a törvényt, amely a magukat nyíltan melegeknek vallókat kizárta a katonai szolgálatból. Igaz, a törvénytelen bevándorlóknak adott amnesztiáról most sem sikerült megállapodni.

Közeli ismerői szerint Obama hűvös, intellektuális, távolságtartó ember, alkatilag kevéssé alkalmas a hátba veregető, smúzoló társasági politizálásra, amellyel pedig megolajozhatná a nyikorgó washingtoni kerekeket. Mégis, Mitch McConnell, a republikánus ellenzék szenátusi vezetője nemrég már azt mondta: a jelek szerint gyorstárcsázásra programozták a telefonszámát a fehér házi készülékeken. Ugyanis Obama ismerői azt is hozzáteszik, hogy az elnök pragmatikus, nem rabja ideológiáknak. Ennek most hasznát veheti.

Sok múlik azon 2012-ben, hogy ki lesz a republikánus kihívó, illetve lesz-e újra érdemi harmadik jelölt, aki, mint 1992-ben Ross Perot vagy 2000-ben Ralph Nader, megbolondíthatja a választási aritmetikát. A gazdasági előrejelzések szerint az igen súlyos gondot okozó munkanélküliség egy-két éves távlatban még kevéssé fog apadni. Magyarán: bőven lesz itt táptalaj a demagógiára, a mégoly jogos frusztráció szavazatokra váltására. A csata középen dőlhet el, ezt Obama is érzi és ennek megfelelően helyezkedik. (Saját 2008-as hívei úgysem tudnak másra szavazni.) Az elnök kezdetben fölényeskedett kissé a Bush-éra után sebeiket nyalogató republikánusokkal. „A választásoknak következményeik vannak. És én nyertem" - mondta nekik. Az első mondat továbbra is érvényes.