A romákat 2000-ben az ENSZ békefenntartói telepítették a több mint 500 tonna veszélyes hulladék közelébe. A kéksisakosok ígérték, ez csak átmeneti megoldás, mindössze 45 napra. A három, csak gettóként leírható tábor azonban a mai napig tele kiszolgáltatott emberekkel. "Ez a cigányságot sújtó legsúlyosabb európai sérelem napjainkban" - mondja a Mundi Romani dokumentumfilmsorozat készítője, a Duna TV szerkesztője Bársony Katalin.

A romákat - akiket a koszovói többségi társadalom a háborúban vesztes szerbek cinkosainak tart - az albánok üldözték el otthonaikból, majd házaikat felgyújtották, hogy soha vissza se jöhessenek. A nyolcezer, többségükben a környező nehézipari üzemekben dolgozó roma 90 százaléka örökre elhagyta Koszovót. Nyolcszáz embernek azonban nem volt választása, és a számukra elvileg átmenetileg kijelölt mérgező területen élnek bezárva a mai napig. Halálra ítélték őket - hangzik el a sorsukról készült dokumentumfilmben. A Csapdába zárva: Mitrovicai Romák elfelejtett története című riport bekerült a műfaj legjobb 15 alkotását felvonultató Nemzetközi Audiovizionális Fesztivál döntőjébe Monte Carlóban, de Ukrajnában is nagydíjat nyert.

Bársony és stábja az elmúlt két évben háromszor járt a koszovói romáknál. Körükben már 88 halálos áldozatot szedett a kiugróan magas ólomszennyezés. Az ENSZ által felügyelt letelepítésük után három évvel már meghalt egy öt éves gyerek. Különösen a legfiatalabbakra veszélyes az ólom, hiszen a fejlődő idegrendszerben maradandó károsodást okoz. A problémákat súlyosbítja, hogy a táborokban tiszta víz hiányában a környéken játszó gyerekek folyamatosan közvetlen kapcsolatba kerülnek az ólommal.

A témát az Európai Parlament külügyi bizottságának gyakornokaként fedezte fel Bársony, aki három hónapja a helyszínen ellenőrizte, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltásával változott a romák helyzete. Keserűen kellett tapasztalnia, hogy az új uniós misszió, az EULEX megjelenésével sem történt semmilyen előrelépés. Miközben albánokat és szerbeket is nagyrészt kártalanították a háború következtében elszenvedett káraikért, a romák körében még csak számba sem vették, milyen ingatlanokat vagy ingóságokat vettek el tőlük. Pedig a Mitrovica környékén élő cigányok saját közösségükben, házaikban éltek, és dolgoztak. A függetlenség évfordulója alkalmából kedden Brüsszelben az Európai Bizottság előtt is levetítik Bársony az interneten is megtekinthető megrendítő filmjét.

Bársony Katalin