Történelmi megállapodásként értékeli az EU és a szerb vezetés a két fél által az ENSZ Közgyűlése elé közösen beterjesztett, Koszovót értintő csütörtöki határozattervezetet. Belgrád ezzel ugyan nem ismeri el hivatalosan Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, de tudomásul veszi a kialakult helyzetet, ami fontos lépés a térség normalizálása és Szerbia esetleges EU-tagsága felé.

Az ENSZ Közgyűlése várhatóan elfogadja a határozatot, de a Belgrád és Pristina közti tárgyalások körül még több kérdés tisztázatlan. Szerbia Oroszország és az ENSZ részvételét is támogatná a megbeszéléseken, míg Koszovó csak az Egyesült Államokat és az EU-t vonná be. (A 27-ekből jelenleg 20 ország ismeri el Koszovót, míg Oroszország egyelőre nem fogadja el a tartomány függetlenségét.)

Eredmény azonban, hogy a Borisz Tadics államfő által szerb részről aláírt határozatot a mögötte álló vegyes kormánykoalíció többsége támogatja, noha Belgrád lényegében lemondott korábbi álláspontjáról, amely szerint semmilyen formában sem hajlandó tudomásul venni a tartomány elszakadását.

- Ezzel Szerbia elérte, hogy nem veszít el mindent - fogalmazott óvatosan lapunknak Dubravko Kolendics. A szerb újságíró szerint Tadics - ha nehezen is - , de el tudja fogadtatni a 20 éves konfrontálódásba (Jugoszlávia, majd Kis-Jugoszlávia szétesésébe, majd Koszovó kiválásába) belefáradt társadalommal a kialakult helyzetet. - Ehhez azonban fontos, hogy Belgrád az EU-tól egyértelmű jelzéseket és konkrét támogatást kapjon, többek között az EU-tagságot illetően - mondta Kolendics, megjegyezve, hogy a Szerbia felvételi kérelme talán már kora ősszel eljuthat az Európai Bizottság elé.

A határozat nyomán meginduló tárgyalások lehetőséget adhatnak Belgrádnak, hogy az EU támogatását is megszerezve eredményesebben lépjen fel a Koszovóban maradt szerb közösségek jogainak védelmében. - Bizonyosan nem autonómiának fogják hivatalosan nevezni, de a gyakorlatban mégis ez valósulhat meg - vélte az újságíró, hozzátéve: - Az már bebizonyosodott az elmúlt évek során, hogy más lehetőség - például Koszovó etnikai felosztása - nem járható út.  Ez a gyakorlatban is nehéz volna: válaszul erre a dél-szerbiai vagy a nyugat-macedóniai albánok is hasonló követeléssel lépnének fel, újabb, megoldhatatlan etnikai konfliktusokat vetve fel - mondta Kolendics. Az újságíró szerint csak a távoli jövőben képzelhető el, hogy Belgrád elismerje Koszovót önálló államnak. Ám nem zárja ki, hogy a mindennapi élet működtetése érdekében a gyakorlatban elfogadja a határ átlépésekor a koszovói útiokmányokat. A jelenlegi zavaros helyzet fenntartásában legfeljebb a szerb és koszovói szervezett bűnözés érdekelt.

Jelenleg egyedül a Tadicsot támogató, de az ellenzéki és kormánypárti szerep között lavírozó Liberális Demokrata Párt (LDP) mondja ki egyértelműen, hogy Koszovót el kell ismerni. - Ez azonban még korai, a szerb társadalom többsége nyíltan ezt nem támogatja. Egyelőre elég az is, hogy az ország kész elfogadni a kialakult helyzetet, még ha nyilvánvalóan nem is örül neki - mondta Kolendics.