A szerb kormány – amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét – mereven elutasította az elképzelést, és annak elítélésére szólította fel az Európai Uniót, a NATO-t, valamint a koszovói ENSZ- és EBESZ-missziót.

Koszovó északi, szerb többségű része a függetlenség 2008-as egyoldalú kikiáltása óta sem ismeri el legitim hatalomnak Pristinát, és – központjában Kosovska Mitrovica város északi felével – még mindig Belgrád fennhatósága alatt működik. A pristinai befolyás kiterjesztésére az Ahtisaari-javaslat gyakorlati átültetését felügyelő Nemzetközi Civil Iroda (ICO) egy új, szerb többségű ömkormányzatot hozna létre a város északi részén. Szerbia ezt élesen ellenzi.

– Mitrovica jövőjének az egységes önkormányzat kedvezne a leginkább, de erre most vajmi kevés az esély – vélte Krasniqi, akinek a szerbiai albánok kiválásáról szóló megjegyzését Belgrádban mély felhördüléssel fogadták. Oliver Ivanovics, a Koszovó ügyeivel foglalkozó szerb minisztérium államtitkára megismételte azt a belgrádi álláspontot, amely szerint Szerbia megengedhetetlennek tartja a területcserét Koszovóval. – Szerbia nem fogja a sajátját elcserélni a sajátjára. Számunkra a területi megosztás vagy a területcsere egyáltalán nem aktuális kérdés. Mi ezt teljesen elutasítottuk – hangsúlyozta, hozzátéve, az EU-nak, a NATO-nak, az ENSZ-nek és az EBESZ képviselőinek el kell ítélniük Krasniqi „háborús uszítását”.

A koszovói-szerb határ mentén fekvő albán többségű területek (Presevo, Bujanovac) helyzetének rendezése hosszú évek óta a szerb belpolitika egyik legbonyolultabb problémáját jelenti.