„Ez a lépés ugyan nem oldja meg az összeurópai problémát, ám nem csak jelképes jelentőségű, hiszen lényegesen enyhíti hazánk, főleg a túlzsúfolt traiskircheni menekülttábor gondjait. Ausztria hatalmas nyomásnak van kitéve, mert nálunk naponta legalább kétszázan kérnek menekült státust” – jelentette ki közös sajtótájékoztatójukon az osztrák elnök. 

Andrej Kiska válaszában kifejtette, hogy Szlovákia morális kötelessége segíteni a hazájukban életveszélybe került embereken, miként a szomszédos országokon is. A továbbiakban közölte, nem az ő, hanem a pozsonyi kabinet jogköre dönteni arról, vajon Szlovákia hány menekültet fogad be. Ám felszólította a kabinet tagjait és más politikusokat, hogy ne csak e lépés kockázatairól, hanem azok lehetséges elhárításáról is beszéljenek a polgároknak.

Az elmúlt héten született egyezség az osztrák és a szlovák belügyminiszter között, amely alapján Ausztriából a humanitárius transzfer részeként, e hónaptól szeptemberig összesen ötszáz személy kerül Szlovákiába addig, ameddig Bécsben, illetve más országokban nem bírálják el menedékjogi kérelmüket. Ellátásuk költségeiről egyelőre nem született egyezség. „Ez a kísérleti program két évig tart, de ha szükséges, akkor tovább bővíthető. Kis lépés ugyan, de mégis a szomszédok és az uniós tagországok közötti szolidaritás jelentős jelképe” – idézi a pozsonyi Pravda Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter asszony nyilatkozatát.

Az egyik ilyen menekültközpont helyszíne Bős lesz, ahol a helyiek és a környékbeliek petícióban tiltakoztak a döntés ellen. „Elhibázott és súlyos kockázatokkal teli lépés ez, hiszen nálunk működik a vízerőmű, amely Szlovákia egyik fontos energiaforrása, ráadásul a a közeli Medvén (Medvedov) és Nagyszarván (Rohovce) már van egy-egy menekülttábor, néhány kilométernyire pedig Vámosszabadiban is működik befogadó állomás” – nyilatkozta Jakus Zoltán, a petíciós bizottság elnöke.

Lapunk megkeresésére Fenes Iván bősi polgármester elmondta, a helyi önkormányzatot egyelőre senki sem tájékoztatta erről az egyezségről. „A négyemeletes épület egykor a vízerőmű munkásszállásaként szolgált, majd pedig a Szlovák Műszaki Egyetem vásárolta meg, amely viszont évekkel ezelőtt bérbe adta a Bevándorlási Hivatalnak. A balkáni háború idején főleg koszovói és boszniai menekülteket szállásoltak el itt, akik a csatazaj elmúltával vagy hazamentek, vagy pedig Nyugatra próbáltak eljutni. Különösebb gond nem volt velük, ennek ellenére megértem polgártársaim aggodalmait” – nyilatkozta a polgármester.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a belügyi tárca vezetőjének levélben fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy újabb menekülttábort ismét a magyarok lakta Dél-Szlovákiában kívánnak nyitni. Választ egyelőre ő sem kapott.