Fatmir Limajt néhány órás kihallgatás után szabadon engedték, így nem világos, mi volt a célja az akciónak, amely előtt néhány órával az EULEX nyolc koszovóit – köztük Prizren város rendőrfőnökét, Nexhim Krasniqit – tartóztatott le az 1998-1999-es koszovói háborúban elkövetett bűnökkel gyanúsítva. (Egy kilencedik személyt külföldön vettek őrizetbe.)

– Büszke vagyok, hogy részt vehettem a háborúban, amely megalapozta a független Koszovót – mondta kamerák előtt Limaj, útban a kihallgatásra. A Koszovói Demokratikus Párt (PDK) alapító tagja, a kormányfő, Hashim Thaci jobbkezének tartott Limaj korábban sem tagadta, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik parancsnokaként részt vett a szerb erők elleni harcokban. Korábban Hágában a Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Törvényszék előtt is állt, ám a bíróság 2005-ben felmentette a szerb és albán civileket érintő kínzások és gyilkosságok vádja alól.

– Meglepődtünk az EULEX letartóztatásain – mondta lapunknak Agron Bajrami. A pristinai Koha Ditore napilap főszerkesztője szerint aggályos, hogy az eddig a korrupció felgöngyölítésére koncentráló, három éve létrejött szervezet háborús bűnökkel kezdett foglalkozni úgy, hogy a korrupció területén sincs egyetlen felderített ügye sem. – Reméljük, hogy az EULEX gyorsan magyarázatot ad az akcióra, az emberek ugyanis valódi eredményeket várnak, nem pedig látszatintézkedéseket – mondta a főszerkesztő, utalva arra, hogy az EULEX Limajt korábban korrupcióval vádolta, ám az az ügy is eredménytelnül zárult.

Bajrami szerint az intézkedés nem áll összefüggésben a Dick Marty által az Európa Tanács megbízásából tavaly elkészített jelentéssel, amely szervezett bűnözéssel, illegális szervkereskedelemmel vádolta meg az UCK egykori tagjait, közvetve Thacit is. – A jelentés valódi bizonyítékokkal nem állt elő, nem hinném, hogy az EULEX erre alapozva intézkedett volna – vélte Bajrami, aki szerint a szervezet lépése a csaknem háromhónapnyi tárgyalás után létrejött koszovói kormánykoalíció létét is veszélyezteti, miután destabilizálhatja a PDK-n belüli erőviszonyokat is.

Kérdés, hogyan változtathatja meg az EULEX koszovói megítélését a letartóztatás. Jelzés értékű lehet, hogy a Koha TV jelentése szerint Krasniqi őrizetbevételét a helyi rendőrök meg akarták akadályozni, amihez hasonló ellenállásra korábban nem volt példa. A helyiek hozzáállását mutatja, hogy Pristina tele van az EULEX-et elítélő falfirkákkal – éppúgy, mint a szerbek lakta észak-koszovói Mitrovicában, amely önálló életet él a Szerbiától való függetlenségét három éve kikiáltó Koszovóban.

Az egykori tartomány elszakadásának elismerését elutasító Szerbia üdvözölte ez EULEX erőfeszítéseit, hogy a koszovói háború olyan bűncselekményeinek felderítéseire is kész, amelyek elkövetésével nem szerb hadsereg, hanem az UCK tagjait vádolják. A lépés erősítheti Belgrád együttműködési készségét saját háborús bűnöseinek kiadására, ami Szerbia EU-tagjelöltségének előfeltétele.

Egyelőre azonban mindez kevés ahhoz, hogy megkezdődjenek Belgrád és Pristina közvetlen tárgyalásai, amit a felek már tavaly ősszel – a decemberi rendkívüli parlamenti választásokhoz vezető koszovói belpolitikai válság kirobbanása előtt – közelinek mondtak. Enélkül szintén nem indulhatnak el az EU-val a tagjelölti tárgyalások sem Szerbiával, sem Koszovóval.

– A koszovóiak továbbra is az EU-integráció hívei, ezt az ilyen ügyek nem befolyásolják - mondta a főszerkesztő, megjegyezve, hogy az EULEX eredményes működésére, a jogbiztonság megerősítésére, a korrupció felderítésére valóban szükség lenne Koszovóban. – Egyelőre azonban az EULEX semmit nem tud felmutatni: a korrupció nem lett kisebb, és nem sikerült Észak-Koszovót sem tárgyalásra bírni, hogy a kisebbségi jogok biztosítása mellett biztosítva legyen Koszovó területi egysége – vélte Bajrami.