Joe Biden amerikai alelnök Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettessel. Mosolyoffenzíva Afganisztánért

MTI/AP - Frank Augstein

Bár Washington nem mond le a Cseh- és Lengyelországba tervezett rakétaelhárító-rendszer megépítéséről, Moszkva szerint Joe Biden alelnök hétvégi beszéde a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon arról tanúskodik, hogy az új washingtoni adminisztráció hajlik a kompromisszumokra.

– Folytatjuk a Közel-Keleti fenyegetésre reagáló rendszer kidolgozását, azonban ehhez a NATO mellett Oroszországgal is konzultálni kívánunk - jelentette ki Biden. Igaz, a Kreml továbbra is elutasítja a rendszert, amely mögött Oroszország bekerítésének szándékát látják.

– Elsőre csak üdvözölni tudom Biden és vélhetően Barack Obama elnök állásfoglalását - jelentette ki az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke a konzultáció tervére utalva. Konsztantyin Koszacsov szerint Washington elismerte, hogy a Kreml aggályai részben megalapozottak az európai erőegyensúly felborulását illetően. (Moszkva válaszul Iszkander-rakéták telepítését ígérte Kalinyingrádba, de az orosz miniszterelnök-helyettes, Szergej Ivanov a konferencián megerősítette Dmitrij Medvegyev elnök korábbi kijelentését, miszerint Moszkva eláll ettől, ha nem valósul meg az rakétapajzs terve.)

Ahogy várható volt, Biden elutasította Dél-Oszétia és Abházia elismerését - a hivatalosan Grúziához tartozó területek függetlenségét Oroszország egyoldalúan elismerte az augusztusi grúz-orosz fegyveres konfliktus után, ugyanakkor a washingtoni delegáció - a Nyezaviszimaja Gazeta orosz szerint - informálisan jelezte: a két területen tervezett orosz bázisokkal szemben nem kíván ellenlépéseket tenni.

A Dél-Kaukázust illető visszafogottság oka lehet, hogy Biden szerint a NATO-nak és Oroszországnak együtt kellene működnie Afganisztánban. Az eddig szerény eredményeket felmutató afganisztáni NATO-szerepvállalás sikerét a remények szerint elősegítő terv pikantériája, hogy Kirgizisztán épp a múlt héten jelentette be, hogy bezárná a területén működő amerikai légibázist, amely fontos összeköttetést biztosít az afganisztáni NATO-erőknek. Bár Moszkva tagadja, hogy köze lett volna Biskek döntéséhez, a bejelentéssel egy időben Kirgizisztán 150 millió dolláros vissza nem térítendő támogatást és kétmilliárd dolláros hitelt kapott Oroszországtól.

Kapcsolódó cikkek: A diplomáciában már itt a tavasz | Rámordult Európára a NATO főtitkára | Kölcsönös visszavonulót ajánl Moszkva Washingtonnak | A Lada skalpjára vadásznak | A NATO folytatja Moszkvával is