Noha a végeredményre – különösen az egyéni jelöltekre leadott voksok teljes összesítésére – még jó ideig várni kell, már most biztos, hogy nem lesz különösebb akadálya a Petro Porosenko államfő által már a szavazás előtt kilátásba helyezett koalíciós kormány megalakításának.

Az elnököt támogató pártszövetség: a Petro Porosenko Blokkja (PPB), a vele szövetséges Népfront és a lvivi (lembergi) polgármester, Andrij Szadovij vezette Szamopomics (Önsegítés) nevű párt minden jel szerint bőven hozza a több mint ötvenszázalékos többséget. A PPB már jelezte, hogy ezzel a két párttal, no meg a volt kormányfő, Julija Timosenko nevével fémjelzett Batykivscsinával (Haza) és – ha bekerül a parlamentbe – a nacionalista Szvobodával kész koalíciós tárgyalásokra, amelyeket már hétfőn megkezdenek, hogy tíz napon belül létrejöhessen az új kormány.

A parlament felét adó pártlistás voksok alapján közzétett eredmények azonban jelentős eltérést mutatnak az előzetes közvélemény-kutatások előrejelzéseitől. Az egyértelműen győztesnek jósolt PPB például 21,6 százalékkal csak a második helyen áll, igaz, mindössze egytized százalékkal az Arszenyij Jacenyuk kormányfő és Olekszandr Turcsinov házelnök vezette, a vártnál sokkal jobban szereplő Népfront mögött. Meglepetés a Szamopomics 11 százalék körüli eredménye és dobogós helye is, hiszen ez a tömörülés több felmérés szerint könnyen kimaradhatott volna az új törvényhozó testületből. Mint ahogyan nem sok esélyt jósoltak a Janukovics elnöksége alatti fő hatalmi erő, a Régiók Pártjának (PR) romjain létrejött Ellenzéki Blokknak sem, így az általa bezsebelt csaknem tíz százalék komoly sikernek számít. Kevésbé lehet elégedett viszont a Radikális Párt és a Jacenyuk, valamint Turcsinov kiválásával meggyengült Batykivscsina, amely az augusztusban feloszlatott parlamentben még meghatározó erő volt. A felmérések még az élmezőnybe várták ezt a két szervezetet, az eddigi adatok szerint viszont valamivel több, mint hét, illetve nem egészen hat százalékkal a parlamenti pártok listájának utolsó két helyén állnak.

A Szvoboda a törvényhozásba jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöb határán billeg, nem kerül be – legalábbis listáról – a törvényhozók közé a szélsőségesen nacionalista szervezet, a Jobboldali Szektor (PSZ), és a független Ukrajna történetében először kommunista frakció nélkül alakul meg a verhovna rada, miután ez a párt csak a voksok nem egészen 4 százalékát kapta.

Az egyéni körzetek azonban még sokat változtathatnak a képen. A PPB például a várakozások szerint további legalább hatvan, a Népfront pedig mintegy 15 mandátumot szerezhet az eredetileg 450 tagú, de a Krím kiválása miatt most kisebb létszámmal létrejövő verhovna radában, és jó eséllyel képviselővé választják a PSZ vezérét Dmitro Jarost is. Papíron független egyéni jelöltekként indulva ott lehetnek az új összetételű törvényhozásban a bukott államfő, Janukovics hívei is: egy Donyeck megyei kerületben például a voksok több mint 70 százalékával mandátumot szerzett egy ilyen veterán honatya, a még mindig a PR-hez tartozó, 81 éves Jefim Zvjagilszkij.

A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében egyébként csak a kormányerők felügyelete alatt álló régiókban rendezték meg a szavazást (a lázadók által ellenőrzött körzetben most vasárnap rendeznek saját választásokat az oroszbarát szakadár erők). Így ezeken a területeken volt a legalacsonyabb – a hivatalos adatok szerint 32 százalék körüli – a részvételi arány, amely több más kelet- és dél-ukrajnai térségben, valamint a Kárpátalján sem érte el az ötven százalékot. Nyugat-Ukrajnában aktívak voltak a választók, Lviv környékén például 70 százalékuk szavazott, ám összességében az egész országban nagyon kevesen járultak az urnákhoz: az arra jogosultak mindössze 52,4 százaléka vett részt a választásokon.