A népszerűsítő kampánnyal pedig az elnök minden bizonnyal a következő hónapokban, években meghozandó rendeleteit készíti elő. A The Washington Post (WP) szerint elnöksége fennmaradó idejében Obama erőteljesen koncentrál majd az éghajlatváltozásra. A kongresszusban rendre elakadnak nagyszabású törvényhozási tervei, ám ez egy olyan terület, amelyre már szenátorként is koncentrált, és ahol elnöki rendeletekkel is jelentős eredményeket érhet el. Megválasztása után korlátozta az új személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátását, és nagy szerepe volt abban, hogy a képviselőházban átment egy törvényjavaslat, amely korlátozta volna az üvegházhatást növelő gázok kibocsátását.
Ám ez a javaslat 2009-ben elbukott a szenátusban. A WP szerint akkoriban Obama tanácsadóit is megosztotta, milyen erővel „nyomják” a főnökük számára fontos ügyet. A gazdasági válságból talpra állni próbáló Amerikában ugyanis nagyon népszerűtlenek lettek volna olyan intézkedések, amelyek elbocsátásokhoz vezetnek. „Ezt az ügyet első helyen kezelni olyan lett volna, mint a halántékunkhoz nyomni egy pisztolyt, ésmeghúzni a ravaszt” –mondta a lapnak William Daley, aki 2011-ben Obama kabinetfőnöke volt.
Az elnöknek ma már nem kell szavazatokat szereznie, történelmi hagyatékán dolgozik. Obamának pedig a klímaváltozás fontos ügy: gyakran beszélget erről lányaival, és szinte minden, külföldi vezetőkkel tartott találkozóján felhozza. A nyilvános szereplések pedig a WP szerint arról szólnak: az elnök tisztában van azzal, hogy az amerikaiakat nem túlságosan érdekli a klímaváltozás, ezért legalább olyan fontos lett számára az, hogy tudatosítsa bennük a veszélyt, mint az, hogy rendeleteket hozzon, amelyekkel lassíthatja a folyamatot.
A környezetvédelmi hivatal, az EPA feltehetően júniusban hozza nyilvánosságra az új szabályokat, amelyek a meglévő szénerőműveket kényszerítenék a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az ipari lobbi és a republikánusok a Guardian szerint máris összehangolt ellenlépéseket terveznek. Ennek kulcselemeként például államonként indítanának majd pereket az új szabályozás ellen, és igyekeznek megnyerni ennek a helyi főügyészeket. A sajtóban pedig máris megindultak a nyilatkozatok, amelyek szerint a kormány „háborút indított a szén ellen”, és amerikaiak munkahelyét veszi el.
A novemberben esedékes kongresszusi választások előtt mindkét pártnak fejtörést okoz a téma. A Pew kutatkóközpont tavalyi felmérése szerint a republikánus választóknak csupán 25, míg a demokratáknak 65 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozás súlyos veszély. A republikánus politikusok például Floridában vannak kutyaszorítóban. Miamiban ugyanis az emelkedő tengerszint máris óriási károkat okoz, amelyek elhárítása milliárdokba kerülhet. Az NYT riportja szerint a város lakosai máris a saját bőrükön érzik a klímaváltozás kárait. A helyi demokraták, mint például Bill Nelson szenátor, ezért nyíltan támogatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A floridai republikánus politikusok azonban – mint például a Fehér Házért feltehetően harcba szálló Marco Rubio szenátor, illetve Jeb Bush egykori kormányzó – inkább egyáltalán nem beszélnek a témáról.
Vitatott olajvezeték
Saját pártjának balszárnya is támadja Obamát: ők azért harcolnak, hogy ne épüljön meg a Keystone XL nevű, Kanadát a Mexikói-öböllel összekötő olajvezeték. A kormány halogatja a döntést; megépülése után a vezeték elhanyagolható mértékben növelné csupán a szén-dioxid-kibocsátást. A klímaváltozás szempontjából a szénerőművekből és az autókból származó gázok korlátozásának van jelentősége. Mégis hatalmas politikai csata várható az olajvezeték körül: a Keystone-nal ugyanis sokkal könnyebb „feltüzelni” a választókat, mint a szén-dioxid-kibocsátási korlátozásokkal.
