A 193 tárgyalódelegáció ezért úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját, amely az eredeti tervek szerint pénteken ért volna véget.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombat délelőtt a plénum előtt hangsúlyozta: "megszületett a megállapodás". Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amely egy jogilag kötelező erejű szerződés elfogadásához vezet. A főtitkár aláhúzta, hogy a zárónyilatkozat "tudomásul vétele" is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Az AP hírügynökség által idézett szakértők hasonlóan nyilatkoztak.

A Koppenhágai Egyezmény című dokumentumot pénteken késő este fogadta el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet, számos ország, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba azonban tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. Tuvalu vezetésével több szigetállam azt kifogásolta, hogy a szöveg az általuk elvárt 1,5 Celsius fok helyett 2 fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.

A záródokumentum a klímatárgyalások számos fontos kérdését érinti, a kulcsfontosságú kibocsátás-csökkentési vállalások terén azonban nem szab meg százalékos mértékeket. Konkrét számokat rendel ugyanakkor a rövid- és hosszútávú klímafinanszírozáshoz, és előrelép a fejlődő országok által vállalt klímaintézkedések nemzetközi ellenőrzésének kérdésében is.

Csak tárgyaltak és tárgyaltak

Egész éjszaka nem tudtak megállapodni a koppenhágai ENSZ-klímakonferencia plenáris ülésén az államok arról a megállapodás tervezetről, amelyet pénteken késő este fogadtak el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök megbeszélésén - mondta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője szombaton.

Faragó Tibor elmondta, hogy még szombaton reggel is tart a 193 állam plenáris ülése, amely nem tudni mikor ér véget.

Számos ország delegációja élesen bírálta szombat hajnalban a koppenhágai klímakonferencia záró plenáris ülésén az Egyesült Államok és négy fejlődő ország által előző este elfogadott megállapodás-tervezetet, és többen kilátásba helyezték, hogy jelen formájában nem hagyják jóvá a dokumentumot.

Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást, amelyet a pénteki "minicsúcstalálkozón" részt vevő 25 ország vezetői lényegében már elfogadtak. A venezuelai küldött az ENSZ szellemisége elleni "államcsínynek" nevezte a helyzetet, Bolívia képviselője szerint pedig diktatórikus módszer az, hogy a delegációknak éppen csak a jóváhagyás erejéig mutatják be a megállapodás szövegét.

A kis szigetországok szövetségét (AOSIS) képviselő Tuvalu delegáltja közölte, hogy nem tudja elfogadni az előterjesztett dokumentumot, mert az 2 Celsius-fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét. Az AOSIS 1,5 Celsius-fokos maximumot tudna elfogadni. Azt a 30 milliárd dollárt, amelyet az iparosodott államok a fejlődő országoknak ajánlanak a 2010 és 2012 közötti időszakra, a tuvalui diplomata 30 ezüstpénzhez hasonlította, amellyel "elárulják a népünket és a jövőnket".

Röviddel a plenáris ülés kezdete előtt sajtótájékoztatót tartott az Európai Unió soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője. Fredrik Reinfeldt azt mondta, hogy nem tökéletes a megállapodás-tervezet, amelyről az amerikai elnök bejelentést tett, és nem jelent megoldást az éghajlatot fenyegető veszélyekre. Hozzáette ugyanakkor, hogy a dán fővárosban elért eredmények olyan alapot nyújthatnak, amelyre a jövőben lehet építkezni.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke újságírók előtt úgy fogalmazott a szűk körű, jogilag nem kötelező érvényű megállapodással kapcsolatban, hogy az "több, mint a semmi", bár "elmarad az EU korábbi várakozásaitól". Barroso szerint aggasztó, hogy nem sikerült jogilag kötelező érvényű dokumentumról megegyezni.

Az EU hajlandó lett volna 2020-ra az 1990 körüli bázisidőszakhoz képest 30 százalékkal csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, ha más vezető nemzetközi szereplők is így tesznek.

Nicolas Sarkozy francia államfő úgy vélte, "a lehető legjobb megállapodás-tervezet" jött létre. Sarkozy közölte, hogy Barrosóval, valamint Angela Merkel német kancellárral és Gordon Brown Brit kormányfővel együtt úgy döntöttek, hogy támogatják a tervezetet, amelynek tartalmát Barack Obama amerikai elnök a kínai és az indiai miniszterelnökkel, valamint Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság elnökével folytatott ötoldalú megbeszélésén fogalmaztak meg.

Obama, aki már el is hagyta a dán fővárost, "jelentős és példa nélküli" áttörésnek nevezte a megállapodást, amelynek tartalmát azonban hivatalosan nem közölték. Diplomáciai források szerint a plenáris ülés elé terjesztett szöveg nem határozna meg kibocsátás-csökkentési konkrétumokat az országok számára, hanem a konkrét számokról 2010 januárjáig kellene nyilatkoznia az egyes államoknak. Tartalmazná viszont azt, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárral támogatnák a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit.

Barack Obama amerikai elnök a csúcstalálkozó plenáris ülésén