Kívülről zsarolhatják a holland kormányt
Még meg sem alakult, máris zajos ellenállásba ütközött a kisebbségi kormány Hollandiában. Nyolc hét tárgyalás után úgy fest, a június 9-i választáson győztes liberálisok (VVD) és a húsz év óta legnagyobb vereségüket elszenvedő kereszténydemokraták (CDA) alkothatnak kisebbségi kormányt, a második világháború óta először a holland történelemben. Persze nem az 52 képviselő támogatását élvező koalíció, hanem a kabinetet elvileg kívülről támogató, iszlámellenes kirohanásairól ismert Geert Wilders személye vágta ki a biztosítékot. Wilders Szabadságpártja (PVV) a voksoláson megháromszorozta mandátumainak számát, a támogatásával egy szavazatos többséget élvezne a 150 fős képviselőházban a jobboldali koalíció.
Egyre hangosabb az ellenállás a kereszténydemokraták berkeiben. A CDA már a választások után közölte: nem hajlandó tárgyalni Wilders-szel, de Maxime Verhagen, a CDA vezetője úgy érzi, hogy a PVV külső támogatását el tudja fogadtatni párttársaival. Ehhez képest csaknem száz CDA-politikus írta alá azt a tiltakozó levelet, amelyben a holland alkotmányt féltve és a kereszténydemokrata párt hagyományaira hivatkozva tiltakoznak a Wilders-szel való szövetség megkötése ellen. A párt augusztus végén tart rendkívüli kongresszust az ügyben.
A kisebbségi koalíció Wildersnek a lehető legjobb megoldás. Nem kell kormányzati felelősséget vállalnia, viszont zsarolhatja a kormányzó pártokat, és kedvére építgetheti tovább pártját. A 46 éves populista politikus 2004-ben lépett ki a liberálisok közül, hogy az általa a holland társadalom gondjaiért egyedül felelős, veszélyes politikai ideológiának tartott iszlám ellen agitáljon.
Míg a szavazók körében egyre népszerűbbé vált, a holland politikai elit nem tudott és nem tud vele mit kezdeni. Úgy tűnik, a gazdasági válság is Wilders malmára hajtotta a vizet. A VVD ragaszkodik 18 milliárd euró megtakarításához, hogy az államháztatás hiányát, amely a GDP 6,3 százaléka, 3 százalékra tudják visszatornázni 2013-ig. Ebben azonban csak a CDA és bizonyos megkötésekkel a Szabadságpárt volt partner.
Bár Wilders feltehetően nem tudja megvalósítani legradikálisabb javaslatait – például megadóztatni a fejkendőt, regisztrálni a holland állampolgárok etnikumát, megszüntetni a bevándorlást muszlim országokból –, sikerülhet elérnie szigorúbb bevándorlási politikát, a bűnözés elleni keményebb fellépést és a Törökország EU-tagsága elleni politikát. (Hollandia lakosságának 6 százaléka muszlim.)
Úgy látszik, a szavazóknak mindez tetszik. A legutóbbi felmérések szerint, ha most lennének a választások, a Szabadságpárt 31 képviselői helyet nyerne; júniusban 24 mandátumot szerzett. Ehhez képset a júniusi választáson 30 mandátummal második helyen végző Munkapárt (PvdA) vesztett a legtöbbet népszerűségéből: most csak 26 helyhez jutna. A Munkapárt eléggé elszámította magát. Miután a jobboldali kormánykoalícióra tett első kísérlet és a VVD-CDA-PvdA lehetőség is kudarcba fulladt, a liberálisok 43 éves vezetője, Mark Rutte a Munkapárttal és két kisebb formációval, a zöldekkel és a D66 nevű csoporttal kezdett tárgyalásokba. Job Cohen, a Munkapárt vezetője nem értett egyet a megszorítások mértékével, és bízva a jobboldali koalíció lehetetlenségében, arra számított, hogy sikerül megtörnie Ruttét.
Nem így lett. Most a Szocialista Párttal karöltve próbálják meggyőzni a kereszténydemokratákat, hogy ne tegyék királycsinálóvá Geert Wilderst.
