Kiürülnek a diplomagyárak
A bajok két éve kezdődtek, amikor az oktatási tárca akkori vezetője, Daniel Funeriu kamerákat szereltetett fel a vizsgatermekben. Azelőtt is nyílt titok volt, hogy az érettségin tömeges másolás folyik, de a kamerák által felfedett valóság minden várakozást felülmúlt. Olyan iskola is akadt, ahol a videofelügyelet bevezetése után egyetlen diák sem ment át, országos szinten pedig a sikeresen érettségizők aránya harmadával visszaesett. A vizsgára jelentkezők mindössze 44,47 százaléka kapott érettségi oklevelet 2011-ben, azzal együtt, hogy több iskola vezetősége – a pénzhiányt okolva – egyszerűen nem hajtotta végre a minisztériumi rendelkezést. 2012-ben, amikorra már valamennyi vizsgatermet bekamerázták, a sikeresen érettségizők aránya tovább csökkent - 43,04 százalékra.
Az idei érettségi még zajlik, ám azt már tudni, hogy a végzősök negyede be sem iratkozott a vizsgára. Stefan Vlaston oktatáspolitikai szakértő, az EDU CER Egyesület elnöke úgy véli, a diákok egy részét nem a szigorú vizsgakörülmények tartják távol az érettségitől. Szerinte a legfontosabb szerepet döntésükben a munkapiac üzenete játszotta: hiába az egyetemi diploma, ha nem képesek megfelelni a munkaadók elvárásainak.
Az elmúlt években a „diplomagyárak” – főleg magánegyetemek – futószalagon ontották az okleveles fiatalokat, akik nem rendelkeznek a legalapvetőbb ismeretekkel sem a saját szakterületükön. Évente több tízezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik az egyetemek padjairól kikerülve egyenesen a munkanélküliek számát gyarapítják. A friss diplomások esetében a munkanélküli segélyt nem kötik előzetes járulékfizetéshez Romániában, viszont a segély meghatározott időre jár. Egy év elteltével a fiatalokat törlik a munkanélküliek nyilvántartásából, ha találnak munkát, ha nem. Többnyire nem találnak – erre utal, hogy több éve jóformán változatlan a foglalkoztatottak száma, miközben a nyugdíjasoké enyhén emelkedik.
Marian Preda, a Bukaresti Egyetem szociológia tanszékének dékánja nemrégiben elismerte, hogy a felsőoktatási kínálat nem a munkapiaci keresletet tartja szem előtt, hanem az érettségizők preferenciáit. Erre vezethető vissza, hogy 2012-ben az egyetemisták 53,4 százaléka jogot, közgazdaságtant vagy szociológiát hallgatott, miközben az Európa Unió szintjén ez az arány 35,6 százalék.
A felsőoktatási intézmények akkreditálásában illetékes ügynökség (ARACIS) adatai szerint a friss diplomások nyolcvan százaléka más szakmában helyezkedik el. Preda ennek ellenére úgy véli, csakis azokat a képesítéseket kellene „átfésülni”, amelyekkel valóban semmi esély nincs az elhelyezkedésre. Elismerte ugyanakkor, hogy az egyetemek nem követik, hogy mihez kezdenek egykori hallgatóik az oklevelükkel. Az első ilyen „nyomkövető” rendszert június 11-én indította útjára az oktatási tárca – az internetes portálhoz eddig ötven egyetem csatlakozott.
Az oktatási tárca adatai szerint 2010-ben még 72 ezer közgazdász végzett, tavaly viszont már csak 47 ezer. Ez arra utalhat, hogy a fiatalok az egyetemeket megelőzve elkezdtek figyelni a munkapiaci tendenciákra. Ugyanez lehet az oka Stefan Vlaston szerint annak – amellett, hogy a válság miatt egyre több család küzd pénzügyi nehézségekkel -, hogy a líceumi végzősök egy része nem jelentkezett érettségire, hanem megpróbál azonnal elhelyezkedni. A többiek közül a felkészültebbek vagy tehetősebbek külföldi egyetemekre mennek, mások azt a néhány romániai egyetemet választják, ahol valamennyire színvonalas maradt az oktatás. A 2013/2014-es tanévben a román állam 98 ezer helyet finanszíroz a felsőoktatásban. Ezen felül, a tandíjköteles helyekre Vlaston szerint csak elvétve akad majd jelentkező.
