Péntek reggel valóságos felekezetközi csata tört ki Jeruzsálem óvárosában a Siratófalnál. A hatalmas kövekből felépített fal a második jeruzsálemi zsidó szentély utolsó megmaradt darabja, és ezért majd kétezer éve a vallásos zsidók számára a legfontosabb zarándokhely. Pénteken a falnál ismét megjelent egy csoport a judaizmus liberális ágazatához tartozó nők közül, és megpróbáltak imádkozni. Ez azt jelenti, hogy a hagyományosan a férfiaknak fenntartott imaköpenyt, talitot öltöttek a nők részére fenntartott részen. Mint korábban, ez most is kiváltotta az ultraortodoxok felháborodását. Készültek az esetre, nemsokára több ezer ultraortodox nő jelent meg a falnál, hogy ők vessenek véget a reformzsidók imájának. Az ultraortodox férfiak kiáltásokkal, szemétdobálással támadták a nőket, akiket rengeteg kivonult rendőr védett. Az egyik rabbi a csoportot, akik a „Fal asszonyainak” nevezik magukat, a  „Provokáció asszonyainak” bélyegezte. Megjelent a reformközösség egyik izraeli vezetője is, aki az ultraortodoxokat vádolta a hely megszentségtelenítésével.

Hasonló esetek korábban is történtek, akkor a rendőrség mindig az ultraortodoxok mellé állt. A választások után alakult kormányban a világ erők kerekedtek felül, nincsenek jelen a hatalomban a szupervallásos pártok. Ezt jelzi ez a fordulat is.

Többről van szó, mint egy ősi imahelyhez való hozzáférésről. Izraelben az elmúlt évtizedekben az ortodoxok döntöttek olyan vallásinak minősített kérdésekben, mint a házasság, válás, a zsidóságba való betérés. Ide tartozik a nők szerepe is. A reform-, liberális és konzervatív zsidó közösségek élén sokszor női rabbik állnak. Az ortodoxok felfogásában a nők mint vallásos szereplők alig léteznek. Eközben az izraeliek és a világ zsidóságának többsége nem ortodox módon vallásos, vagy vallástalan. A csetepaté a falnál arról is szól, véget ér-e a társadalmat zsaroló ultraortodox kisebbség privilegizált helyzete.