Emil Boc demokrata liberális román miniszterelnök egy bizalmi szavazás után. Túlzott igények az RMDSZ-től?

Reuters - Bogdan Cristel

A bukaresti politikai élet megfigyelői szerint a folyamatokat a háttérből Traian Basescu és a hozzá közel álló, az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (D-LP) irányítja. Miután Basescu győzött a decemberi államelnök-választások második fordulójába, az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (SZDP) és Nemzeti Liberális Párt (NLP) sorait több honatya is elhagyta. Ezek független képviselőknek és szenátoroknak nyilvánították magukat, és frakciójuk az Emil Boc D-LP-elnök vezette kabinetet támogatják.

A múlt hét végén az SZDP kongresszusán a háttérből Adrian Nastase volt szocdem kormányfő által irányított szárnynak sikerült pártelnököt állítania, a 37 éves Victor Ponta személyében. Ez a párt elhagyására késztetett számos politikust, köztük Cristian Diaconescut, az SZDP volt alelnökét is, aki szintén pályázott a pártelnöki posztra, de aki – egyes források szerint zsarolás következtében – az utolsó pillanatban Mircea Geoana volt pártelnök javára visszalépett. Kiderült, hogy a kongresszus előtti időszakban Diaconescut megfigyelték, valószínűleg egyes SZDP-s párttársai megrendelésére. Ennek nyomán a politikus a szerdán bejelentette: kilép a pártból, és függetlenként folytatja a parlamenti politizálást.

Csakhogy pillanatokon belül arra is fény derült, hogy volt SZDP-s kollégája, a már korábban függetlenné vált Gabriel Oprea, aki a D-LP-vel igen szoros kapcsolatokat épített ki, Szövetség a Haladásért néven új párt alapításán munkálkodik, amelyben állítólag Diaconescunak vezető pozíciót szánnak.

A román sajtó által idézett források szerint Opreáék fő célja az, hogy az új alakulat az RMDSZ-nél erősebbé váljon, és a magyar érdekvédelmi szövetséget kiszorítsa jelenlegi, igen erős koalíciós pozíciójából. Az RMDSZ-nek a 2008-as parlamenti választások óta 9 szenátora és 22 képviselője van a román parlamentben. A függetlenek csoportja jelenleg 10 szenátort és 17 képviselőt számlál, de az átigazolás minden jel szerint tovább folytatódik.

Az említett források szerint a D-LP egyre elégedetlenebb az RMDSZ-szel, túlzottnak tartja a szövetség – kulturális autonómiára, alkotmánymódosításra és a fejlesztési régiók újrarajzolására vonatkozó – követeléseit, és szívesen kiiktatná a magyarokat a kormányból. Opreáék abban reménykednek, hogy átigazolt szenátorokból és képviselőkből álló csoportjukat sikerül több mint 40 tagúvá duzzasztaniuk, és akkor a koalíciós megállapodás újratárgyalását kezdeményezhetik, azaz elfoglalhatják az RMDSZ helyét a koalícióban. E forgatókönyv valódiságát Liviu Campanu független szenátor megerősítette.