Az Egyesült Államok nem kér semmilyen konkrét lépést Magyarországtól, de André Goodfriend ideiglenes ügyvivő célzott rá, hogy néhány személycserének jelképes üzenete lenne, s tényként beszélt a kormányzati korrupció létéről. Az amerikai nagykövetség vezetője egy hét alatt már a harmadik sajtóértekezletét tartotta pénteken.
André Goodfriend a sajtóértekezlet végén sem sietett, készséggel válaszolt minden kérdésre. Lapunk felvetésére elismerte, hogy merőben szokatlan az amerikai diplomácia gyakorlatában, hogy hét nap alatt, az interjúkat nem is számolva, immár harmadszor beszél hosszasan az egyes magyar állampolgárokkal szemben elrendelt beutazási tilalomról, illetve a korrupciós vádakról. Azt mondta, nem az a kérdés, hogy a korrupció magyarországi szintje hogyan viszonyul más országokéhoz, hanem az, hogy a trend az utóbbi években negatív, a helyzet a korábbi magyarországihoz képest mutat romlást. Ezenkívül a jogállamiság, a civil szervezetek állapota és a sajtószabadság kérdése is aggodalomra ad okot. – Nem akarjuk, hogy ez a kiábrándító trend folytatódjon – fogalmazott.
 |
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Arra a korábbi, a sajtóértekezleten elhangzott kérdésünkre, hogy bizonyos személycseréket, például az adóhivatalnál, a jó irányban tett lépésként értékelnének-e, André Goodfriend azt fejtegette, hogy a lényeg a negatív folyamatok megállítása. Emlékeztetett 1956-ra, aminek köszönhetően Magyarország reputációja régebben sokkal jobb volt, majd azt mondta, a magyar kormány érti a jelképes lépések fontosságát. Egy másik kérdés kapcsán azt mondta, Amerikában is létezik korrupció, rendszeresek a hírek kormányzati tisztviselők letartóztatásáról is, ám Magyarországon nem hallott ilyesmiről.
A diplomata szerint az USA nem vár el semmilyen konkrét lépést, nem akarja megmondani, mit tegyen a magyar kormány. Megismételte, hogy már október 6-án, a külügyminisztériumban folytatott első megbeszélésen megmondta, hogy a beutazási tilalom által sújtott kormányzati és kormányközeli személyek nevét nem adhatják és nem is adják ki. Ha a (kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában álló – a szerk.) – Napi Gazdaság nem áll elő egy „félrevezető és hibákat tartalmazó" cikkel, az amerikaiak nem beszéltek volna nyilvánosan az ügyről, így botrány sem kerekedett volna belőle.
