A lépés nemcsak radikális fordulat Tokió második világháború után képviselt álláspontjához képest, hanem egyben „nyilvánvaló elárulása is a japán alkotmányban rögzített pacifizmusnak" – fogalmaztak ezzel kapcsolatban a cikkben.

Kiemelték, a japán közvélemény éberen figyeli a fejleményeket, közvélemény-kutatások és tiltakozások sora jelezte, a japánok többsége ellenzi, hogy megfosszák az alkotmányt lényegi elemétől. Az írás Abe „trükkös" megoldásaként említette azt, hogy nem az alkotmánymódosítás hagyományos menete mellett döntött, hanem a kormányhatározattal történő „újraértelmezés" útját választotta.

A jegyzetíró szerint a „kollektív önvédelem" érdekében felhasználható erő korlátait homályosan határozták meg, s Japán könnyen találhatja majd magát olyan „meg nem érdemelt" háborúban, amelybe forrófejű, rövidlátó vezető politikusok sodorják.
A japán miniszterelnök manőverezésének következménye a regionális békét fenyegeti egy olyan helyzetben, amikor Abe nem hajlandó szembenézni Japán múltban elkövetett agresszióival, egyre tolakodóbb magabiztossággal viszonyul szomszédjaihoz, valamint szemet huny az ördögi militarizmus újraébredése felett – írták a kínai kommentárban.

A Hszinhua szerzője kitért arra, hogy a térség már feszültségekkel terhelt attól, hogy az Egyesült Államok hangsúlyos figyelmet szentelt Ázsiának, s ehhez járul hozzá – mások mellett – Japán és a Fülöp-szigetek fokozódó harciassága.

A cikkben az Abe-kormányt „visszaeső bajkeverőként" jellemezték, egyben hangoztatták, hogy az alkotmány „újraértelmezésével" a régióban jelentősen megnehezül a regionális béke és stabilitás – amúgy sem túl bíztató kilátásokkal kecsegtető – védelme. Itt az ideje annak, hogy a japánok és a nemzetközi közösség megállítsa „a háború kísértetével fausti módon kacérkodó Abét" – vélekedett a Hszinhua hírügynökség által közölt írás szerzője.