Kínai-orosz hadgyakorlat Hszincsiang, az iszlám árnyékában
Bevezetésként a gyakorlatot vezető tábornokok aláírták a közös terrorista-ellenes hadművelet operatív tervét, majd ez után indultak meg a több ezer főből álló orosz és kínai csapatok hogy elérjék a kitűzött célt, azaz a feltételezett terrorista csoportok felszámolását.
Mint orosz források jelzik, ezúttal első ízben mindkét fél a gyakorlat minden szakaszában éles lőszert használ és olyan, nem részletezett eszközöket vetnek be, amelyeket eddig nem alkalmaztak.
A gyakorlat egyik legelső mozzanataként orosz Mi-8-as helikopterek kommandósokat tesznek ki a műveleti területen, miközben katonai szállítógépekből deszantosok ugranak ejtőernyővel.
Abban is rendhagyó a mostani gyakorlat, hogy a szerdai orosz-kínai politikai, katonai konzultációk után holnap Makarov tábornok a Taonan zárt terepszakaszon megtekinti a gyakorlatot, majd utána Pekingbe utazik, ahol a legfelsőbb kínai katonai vezetőkkel, a KNK központi katonai tanácsa helyettes vezetőjével, a védelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel találkozik.
Ahogy az ITAR TASZSZ orosz hírügynökség jelezte, a két ország fegyveres erői - amelyet az orosz-kínai stratégiai együttműködés legfontosabb elemeinek minősít - közti további kapcsolaterősítésről lesz szó.
Mindkét országot közvetlenül érinti a gyakorlat alapcélja, az (iszlám alapú) terrorizmus elleni harc. Kína több millió ujgurjával néz farkasszemet, akik önállóságot akarnak. Az Afganisztánban, Pakisztánban elfogott, majd Guantánamóra került ujgurok némiképpen más bánásmódban részesülnek, mint a többiek. Őket (ha bebizonyosodott vétlenségük, vagy leülték büntetésüket) nem toloncolják vissza Kínába, hanem igyekeznek más országokban bevándorolt státuszt szerezni nekik.
Oroszország még szélesebb fronton néz szembe az iszlám alapú terrorizmus veszélyével. Több dél-kaukázusi-kászpi térségbeli tagköztársaságban (például Csecsenföldön, Ingusétiában, Dagesztánban) szélsőséges csoportok működnek, akik magas rangú állami vezetőket gyilkolnak és az ország többi része sincs védve tőlük. A másik szempont: Oroszország szövetségesei, szomszédai, a közép-ázsiai volt tagköztársaságok (elsősorban Üzbekisztán, Kirgizsztán, Tadzsikisztán) stabilitása is veszélyben forog.
Afganisztánból a terrorcsoportok egy része az amerikai terror-ellenes hadműveletek elől ezekbe az államokba menekül, hogy újrarendeződjön és újabb tagokat toborozzon. Ezekben a szélsőséges csoportokban sok tádzsik, üzbég, kirgiz, csecsen és azeri harcol, olyan kis kaukázusi népek képviselői, akiket összeköt a közös hit, az iszlám.
Ők a Fekete tengertől Kínáig húzódó iszlámista szuper-kánság megteremtését akarják kivívni fegyverrel, az ott lakó más hitűek elűzésével. Kína, Oroszország és a régió államainak érdeke, hogy ezeket a szélsőséges erőket megfékezzék. Peking (és Moszkva) aktívabb bekapcsolódása a közép-ázsiai terrorszervezetek elleni harcba, fordíthat az események menetén.
