Egyelőre nem világos, hogy a rendszer korlátozásáról, vagy technikai problémáról, végleges lépésről, vagy esetleg egy technikai beavatkozási folyamat átmeneti kísérőjelenségéről van szó. A tapasztalat országos, de például a fővárosnak van olyan hálózata, ahol a kínai nyelvű kereső működik, és van olyan is, ahol megnyitható a Google keresőjének hongkongi felülete (http://www.google.hk.com), s itt keresési találatokat is kiad a rendszer.

Sanghaj francia negyedéből az MTI érdeklődésére elmondták, hogy egyes gépeken, amelyek nem irányítják át a beírt címet Hongkongba, nem nyílnak meg az oldalak, vagy ha meg is nyílnak, nem lehet rajtuk keresni. A válasz csakúgy, mint Pekingben: hibaüzenet. Ugyanakkor, míg például az "ausztrál Google" (www.google.com.au) oldalon Sanghajban lehet keresni, a fővárosban az oldal ugyan megnyitható, keresésre alkalmatlan. Ezzel egyidőben a Google ausztrál, hongkongi, török, vagy magyar oldala a sanghaji Park Hotelből nem nyitható meg.

Egyelőre nem világos, hogy a rendszer korlátozásáról, vagy technikai problémáról, végleges lépésről, vagy esetleg egy beavatkozási folyamat átmeneti kísérőjelenségéről van szó. A fennálló zavarról, annak kiterjedéséből, minőségéből, jellemzőiből nehéz következtetni arra, hogy mi is történt, történik valójában. Tény, hogy a Google más oldalai, szolgáltatásai még elérhetők, így például a Gmail levelezőrendszer, vagy a Google news használható. A mobileszközökről elérhető egyes szolgáltatások ugyancsak működtek kedden késő délután. Hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy az ellentmondásos kép országos, a sajtó és a keresőt használó internetezők pedig válaszra várnak.

Az internetet felügyelő szaktárca, az ipari és információtechnológiai minisztérium szóvivője Vang Li-csien (Wang Lijian) úgy nyilatkozott, hogy nem tud semmiféle fennakadásról, míg a Google szóvivője egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a helyzetet. A Google döntése értelmében március 22-én átirányította a szárazföldi kínai használóit, a Google.cn-t hongkongi oldalára, ahol a keresés eredményeit nem szűri. Akkor a lépést a pekingi vezetés rossz, hibás döntésnek nevezte és kilátásba helyezte válaszintézkedéseit.

A kínai piacon 2006 óta jelenlévő amerikai keresőóriás azt követően, hogy rendszerét még tavaly hackertámadás érte és állítása szerint Kínából kínai emberjogi aktivisták postaládáit akarták feltörni, ez év elején bejelentette, hogy ha továbbra is kötelezik keresőjének szűrésére, akkor kivonul az országból. Peking vállalati, üzleti ügyként kezelte a Google fenyegetését és azt hangsúlyozta, hogy a kínai törvények betartása alól nem adhat felmentést.
Kínában messze nem a legnépszerűbb kereső a Google, s a piaci részesedése is jóval alul marad kínai vetélytársáénál, a Baiduénál. A kínai sajtóban, az interneten az elmúlt héten kommentárok és vitafórumok sora született, amelyekben a világháló szabályozásának szükségességéről, a törvénytiszteletről írtak és megkérdőjelezték a Google mindenhatóságát és esetenként nyíltan kiálltak a cenzúra mellett. A közvélemény egy részének nyilvánvalóan sikerült ellenszenvessé tenni az amerikai vállalatot, illetve annak döntését.

A keresési találatok cenzúrázása Kínában többnyire azt jelenti, hogy bizonyos politikai, vagy a nemzetbiztonságot, a társadalmi stabilitást veszélyeztetőnek ítélt témakörökben korlátozzák a megjeleníthető eredményt, miközben adott esetben a kereső kiad találatokat, s olvasható a hatalom által elfogadhatónak ítélt tartalom. Az erre szakosodott intézmények blokkolják az ellenségesnek tartott webcímeket, illetve mindent megtesznek annak érdekében, hogy lehetetlenné tegyék a pornó oldalakhoz való hozzáférést is.