Kihívó nélkül, vesztesen

Romokban áll az ausztrál kormány fél évvel a választások előtt: Julia Gillard miniszterelnök túlélt egy puccskísérletet, de három minisztere lemondott, a riválisnak szánt Kevin Rudd exkormányfő pedig jelezte, soha többé nem akar a Munkáspárt élén állni.

Politikai öngyilkossággal felérő palotaforradalmon van túl Ausztráliában a Julia Gillard miniszterelnök vezette munkáspárti kormány. Gillardot ugyan egy puccskísérlet nyomán kihívó nélkül választották meg újra a pártelnöki tisztségre, de kormánya három minisztere távozott, a visszalépett kihívó, Kevin Rudd exkormányfő pedig jelezte, soha többé nem akar a párt élén állni.

Julia Gillard miniszterelnök
Julia Gillard miniszterelnök

A palotaforradalom első nagy áldozata a puccskísérlet elindítója, Simon Crean volt, aki egy személyben töltötte be a kulturális és a regionális fejlesztési miniszteri tisztséget. Csütörtökig legalábbis, Creant ugyanis Gillard „illojalitásra” hivatkozva abban a pillanatban kirúgta, amikor kihirdette a bizalmi szavazást maga ellen. Pénteken Martin Ferguson erőforrás-miniszter távozott önként, majd Chris Bowen bevándorlási és oktatási miniszter, illetve Kim Carr, az infrastrukturális tárca vezetője adta be gyors egymásutánban a lemondását. Ők hárman voltak azok – írja a Guardian –, akik úgy gondolták, hogy Rudd visszatérése állíthatná meg azt a mélyrepülést, amely a Munkáspártot mostanában egyre lejjebb taszítja a népszerűségi listákon az ellenzéki konzervatívokkal szemben.

Rudd – akit Gillard 2010-ben maga is puccsal léptetett le a pártelnöki és a kormányfői tisztségből – már csütörtökön jelezte, hogy kellő támogatás híján visszalép a megmérettetéstől, és soha többé nem akarja vezetni a jelenlegi kormánypártot. Ahogy a volt miniszterelnök mondta, nem akarja többé túlfeszíteni a húrt, a lényeg most az, hogy a Munkáspárt összetartson – főleg, hogy szeptember 14-én jönnek a parlamenti választások, és Gillardéknak kisebbfajta csodára van szükségük ahhoz, hogy a Tony Abbot vezette konzervatívok ellenében megfordítsák a helyzetet. Maga Gillard pénteken, egy építkezésen rögtönzött sajtótájékoztatón csak annyit mondott, az ügy – a kormányzati stabilitás ügye – „egyszer s mindenkorra lezárva”, fejfájást számára csak az jelent, ki foglalja el ezután a Munkáspárt két nagy tehetségének tartott Bowen és Ferguson helyét. (Ferguson volt az, aki 2010-ben sikerrel győzött meg több nagy bányavállalatot – a BHP Billitont és a Rio Tintót –  arról, hogy ne indítsanak reklámkampányt a cégeket sújtó hatalmas adókról, amelyekről az akkori munkáspárti kormány döntött.)

Ezek a hatalmi játszmák egyébként abban az Ausztráliában zajlanak, amely gyakorlatilag karcolásokkal úszta meg a nagy gazdasági válságot: a munkanélküliség 5,4 százalékon áll, a gazdaság pedig immár a 21. éve évről évre töretlenül fejlődik – és amelyben ennek ellenére Gillard helyettesét, a 2011-ben a világ legjobb pénzügyminiszterének megválasztott Wayne Swant közutálat övezi a bányamilliárdosok elleni kirohanásai miatt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.