Kevés az esély arra, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői a közeljövőben ismét tárgyalóasztal mellett rendezzék vagy legalább enyhítsék a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust. Az Európa Tanács bécsi ülése után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, ennek csak akkor lenne értelme, ha a megbeszélésen a kijevi kormányzat ellen fellépő kelet-ukrajnai aktivisták is helyet kapnának, de Kijev is csak feltételekkel lenne kész a párbeszédre.

Andrij Descsicja megbízott külügyminiszter ugyancsak az osztrák fővárosban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak előbb támogatnia kellene a május 25-ére kiírt ukrajnai elnökválasztást. Erre viszont Moszkva nem mutat hajlandóságot: Lavrov szerint „szokatlan" lenne elnökválasztást tartani akkor, amikor a hadsereget bevetették a lakosság egy része ellen, és különben is előbb az alkotmánymódosításával meg kellene határozni az államfő jogkörét. Így a Kreml szinte biztosan nem ismeri majd el az ukrán elnökválasztást, amelyet Nyugat-Európában viszont kulcsfontosságúnak tartanak a 46 millió lakosú ország stabilizálása szempontjából. Ha nem tartják meg, káosz lesz, és a polgárháborút kockáztatják – idézte Francois Hollande francia államfőt a Reuters.

A május 25-i elnökválasztás fő esélyese, Petro Porsoenko milliárdos üzletember eközben az odesszai szakszervezeti székházban kitört pénteki tűzről beszélt, amelyben 38 ember vesztette életét. Porosenko elmondta, vannak bizonyítékok arra, hogy az épületben valakik mérgező kémiai anyagokat helyeztek el, hogy minél több áldozatot szedhessenek.

A hétfői szlovjanszki véres harcok után kedden Kelet-Ukrajnában nem hozott újabb összecsapásokat a kormányerők által indított „antiterrorista művelet", a helyzet azonban nem volt nyugodt. Az UNIAN hírügynökség szerint Luhanszkban egy „diverzáns csoport" megsemmisített egy katonai lokátorállomást és fegyvereket is zsákmányolt, Doneckben blokád alá vették az egyik belügyi erők egyik főhadiszállását a Kijevben csak terroristákként emlegetett orosz és oroszpárti szepaartista lázadók.

Azt még mindig nem tudni pontosan, hány emberéletet követeltek a hétfőn Szlovjanszknál vívott harcok. Arszen Avakov megbízott belügyminiszter egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésben azt írta, hogy harminc lázadó halt meg, a Doneck megyei hatóságok adatai azonban nyolc halálos áldozatról szólnak. Megszólalt a szeparatisták katonai parancsnoka, az Igor Girkin – korábban Igor Sztrelkov – néven ismert, korábban a Krímben aktív orosz hírszerző tiszt is, azt állítva, az „ő srácai közül” csak öten haltak meg.

Közben kétségessé vált a március közepén a Krím Oroszországhoz csatolásáról tartott népszavazás eredménye – adta hírül a Forbes amerikai magazin honlapja. Az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács internetes oldalán rövid időre olyan bejegyzés jelent meg, amely szerint a részvételi arány a hivatalosan közölt 83 százalék helyett mindössze 30 százalékos volt, és a voksoknak sem 97 százaléka, hanem csak a fele támogatta a fekete-tengeri félsziget elcsatolását. A Krímben ugyanakkor már megindult az ott állomásozó fekete-tengeri flotta fejlesztése. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentett: új tengeralattjárókkal és hajókkal erősítik az egységeket, 2020-ig pedig összesen csaknem két és félmilliárd dollárt költenek a korszerűsítésükre.