A lakosságát tekintve négyszer nagyobb Németországban 168 hasonló bűncselekményt tártak fel. A harmadik helyet a toplistán Olaszország foglalja el 112 uniós projektet érintő csalással.

Románia esetében az igazán aggasztó az, hogy a bűnüldöző hatóságok által leleplezett csalások elkövetői a legritkább esetben végzik a rácsok mögött – nyilatkozta Lothar Kuhl, az OLAF képviselője a francia sajtónak.

Az OLAF adatai szerint Romániában az uniós projektekkel összefüggő bűnvádi eljárások 73,4 százaléka nem jut el a bírósági tárgyalás szakaszába, a nyomozás csak az esetek 23,4 százalékában végződik vádirattal. (Az utóbbi arány Németországban 57 százalék.) Kuhl szerint a romániai csalások szokatlan nagy száma részben azzal magyarázható, hogy 2007-es csatlakozása óta az ország igazságszolgáltatása Brüsszel megfigyelése alatt áll.

Az Európai Bizottság július elejétől két héten át ellenőrizte négy romániai operatív program végrehajtását. Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter szerint pár héten belül dőlhet el, hogy felfüggesztik-e a Romániának elkülönített strukturális és kohéziós alapok folyósítását.

Hogy megelőzze az esetleges retorziókat, Bukarest július elején saját kezdeményezésre felfüggesztette az elszámolásokat Brüsszellel. (Korábban a humán erőforrás operatív program keretében ellenőrzött projektek mindegyikénél rendellenességre bukkantak.) A felfüggesztés ideje alatt esedékes számlákat a kormány számolja el, gyakorlatilag meghitelezve a projektek kedvezményezettjeit. A korábban már alkalmazott módszernek tudható be az óriási eltérés az úgynevezett belső és külső elszámolások összege között Romániában.

Az Európai Uniótól ténylegesen lehívott támogatások aránya négy százalék körül mozog, miközben a kedvezményezetteknek kifizetett pénz a Romániának elkülönített alapok 15 százalékára rúg az európai ügyek minisztere szerint.