Kétharmad menesztené Basescut
Eszerint a részvétel is szokatlanul magas lesz, a megkérdezettek 79,8 százaléka készül voksolni július 29-én. Közülük 27,4 százalék Traian Basescu menesztése ellen szavazna, 8,3 százalék még nem döntött. A felmérés július 5-7. között készült, amikor javában zajlott az elnök menesztését célzó procedúra.
Alin Teodorescu, a kutatást vezető szociológus szerint a 80 százalékos részvételi szándék mindössze a nagyfokú érdeklődés jele, és nem valószínű, hogy három hét múlva ilyen arányban járulnak majd az urnákhoz az emberek. A szakértő ötven százalék körüli részvételre számít, és úgy véli, megismétlődnek majd a június 10-i helyhatósági választások alkalmával jegyzett arányok. Akkor a kormánytöbbség kapta a szavazatok kétharmadát.
A román alkotmánybíróság várhatóan hétfőn dönt az államfő beadványáról, amellyel Basescu megóvta a felfüggesztését kimondó parlamenti határozatot. Ha a procedúrát szabályosnak találják, azzal zöld utat adnak a július 29-i referendumnak.
Az elnöki teendőket ideiglenesen Crin Antonescu, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) társelnöke veszi át. Antonescu a miniszterelnökkel közösen tartott pénteki, éjszakába nyúló sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy ügyvivőként arra használná fel a választott államfő távollétét, hogy kegyelemben részesítse a nemrég bebörtönzött Adrian Nastasét, a 2000–2004 közötti baloldali kormány egykori fejét. Basescu ugyanis arra építi kampányát, hogy menesztésének valódi célja az igazságszolgáltatás térdre kényszerítése. Basescu menesztése esetén Antonescu lesz az USL jelöltje az előrehozott elnökválasztáson. Elmondta: az ügyvivő elnök az alkotmány betűje szerint szinte bármit megtehet, amit egy „rendes” elnök, azonban tekintettel lesz az alkotmány szellemére, és az elnök menesztéséig vagy esetleges visszatértéig csak olyan intézkedéseket hoz, amelyek nem tűrnek halasztást.
Mindeközben több európai politikus is aggodalmát fejezte ki a romániai eseményekkel kapcsolatban. „Nagyon aggódom a legutóbbi romániai fejlemények miatt, ami a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét érinti” – írta Herman van Rompuy EU-elnök a Twitter mikroblogon. Guido Westerwelle német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak nyilatkozva hangsúlyozta: a román uniós integráció lezárását is megkérdőjelezheti, ha a belpolitikai csatározások miatt sérülnek az Európai Unió alapvető értékei. Arra utalt, hogy a 2007-től EU-tag Románia egyelőre nem csatlakozott a határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez, és felvételéről szeptemberben döntenének a tagállamok.
Viviane Reding, az EB igazságügyi biztosa is „egyre nagyobb aggodalommal” szemléli a romániai fejleményeket, akárcsak az Európa Tanács főtitkára. Thorbjorn Jagland bejelentette, hogy megbízta a páneurópai szervezet égisze alatt működő, alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottságot, alakítson ki véleményt arról, hogy megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás.
Victor Ponta miniszterelnök szerint az elnökhöz hű Demokrata-liberális Párt (PDL) politikusai szándékosan félrevezették az európai vezetőket. Ezért jövő héten Brüsszelbe utazik, ahol biztosítani fogja az Európai Bizottság képviselőit, hogy ha létezik egyetlen rendelet vagy más jogszabály, amely nem felel meg az európai standardoknak, kormánya kész haladéktalanul módosítani azt.
Az MSZP is bírálja Ponta kormányát
Az MSZP is aggódik a romániai események miatt – írta eközben a Hvg.hu. A hetilap kérdésére Szanyi Tibor úgy vélte, „a szovjet blokk némely volt országában úgy tűnik, a gazdasági válság több tekintetben legyűrni látszik a demokratikus igényeket”. A lap azután kereste meg a párt képviselőit, hogy az Európai Parlamentben a szocdem frakció múlt hétfőn megakadályozta, hogy a romániai események napirendre kerüljenek.
– Hétfőn, amikor a néppártiak napirendre vették az ügyet, még nem volt olyan konkrét közjogi lépése a román kabinetnek, ami ezt indokolta volna. Azóta valóban teljesen más a helyzet – válaszolta a portál kérdésére Tabajdi Csaba, arra reagálva, hogy a Fidesz azzal vádolta meg a magyar képviselőket, hogy megakadályozták a romániai események tárgyalását, miközben ők maguk kezdeményeztek Magyarországot elítélő határozatokat. Tabajdi hozzátette: egyetért Laurent Fabius francia külügyminiszter levelével, amelyben Pontát az európai normák betartására hívja fel.
