Egységben sorakozott fel Ukrajna mögött, és konkrét lépésekről is döntött péntekre a NATO walesi csúcsértekezlete. Így Anders Fogh Rasmussen, a hó végével hivatalából távozó dán főtitkár bejelentése szerint megállapodás született egy gyorsreagálású erő létrehozásáról, amelyet szükség és döntés esetén öt közép-kelet-európai ország bázisai fogadnának. Valójában „azonnali" reagálású csapatokról van szó, amelyek brit parancsnokság alatt, lengyelországi központtal működnének. A többezres erőkbe nyugat-európai, illetve balti tagállamok adnának katonákat. Az „előretolt helyőrségek" logisztikáját Szczecinből hangolnák össze; bukaresti tudósítónk értesülése szerint Romániában Konstanca tengeri kikötő jöhet szóba. Észtországban esélyes Ämari, a Tallinn melletti, NATO-kompatibilis légibázis.

Orbán Viktor a NATO kétnapos walesi csúcstalálkozójának második napi tanácskozásán Olivier Hoslet / MTI/EPA

– A csúcs politikai egységet mutatott, megerősítette a szövetségi szolidaritást és a reagálási képességeket. Ennyiben azt az eredményt hozta, amit várni lehetett tőle –  mondta lapunknak adott értékelésében Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után az MTI helyszíni jelentése szerint azt mondta: a meghozott döntések jelentősen növelik Magyarország és Közép-Európa katonai biztonságát. – Igazolva látom a magyar népnek azt a döntését, amikor népszavazással a NATO-csatlakozás mellett döntött – jelentette ki Orbán, leszögezve: „Magyarország biztonságát csak és kizárólag a NATO keretein belül tudjuk garantálni".

Magyarország is azon NATO-tagországok közé tartozik (a 28-ból 24 ilyen), amelyeknek növelniük kell katonai kiadásaikat, ha legalább közelíteni akarják azt az íratlan szabályként, ámde gyakran emlegetett két GDP-százalék felé. Így is legkorábban 2016-ra haladhatja meg az a bruttó hazai termék 1 százalékát. Orbán kitért arra: Magyarország jelentősen megerősíti a stratégiai szállítógépek bázisául szolgáló pápai repülőteret, valamint magyar katonák vesznek majd részt a balti államok területén hamarosan megtartandó hadgyakorlaton, idézte a kormányfőt az MTI. Csiki Tamás szerint a magyar felajánlások visszafogottak, és az ország gazdasági érdekéhez igazodva az „erősen atlantista – mérsékelten atlantista" spektrumon az utóbbihoz állnak közelebb.

A NATO szinte folyamatos, rotációs rendben megtartott hadgyakorlatokra is készül Közép-Kelet-Európában. Erősíti a „hibridháborús taktikákkal" szembeni képességeit is: az azonosítatlan, egyes államokhoz közvetlenül nehezen köthető harcoló alakulatokkal, dezinformációkkal, kiberhadviseléssel akarja felvenni a fegyvert. Ezekkel éppen Oroszország élt a közelmúltban, illetve most, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban is bevetettek ilyen taktikákat. Amerikai közlés szerint Washington a csúcson szövetségeseket toborzott a magát Iszlám Államnak nevező dzsihádista szervezettel szembeni harchoz.   

A jelenlegi helyzetben jelzésértékű az is: legközelebb, 2016-ban Varsó lesz a NATO-csúcs házigazdája. A 28-ak ugyanakkor nincsenek bővítési hangulatban. Nemcsak Ukrajna, valamint Grúzia nem kapott meghívást, de egy közeledni próbáló (balkáni) állam sem.