Bliznaski szocialista színekben politizált, kétszer is volt parlamenti képviselő, 2007-ben az EU-csatlakozás után tagja volt az Európai Parlamentnek is. Bár 2009 óta a szófiai egyetem alkotmányjogi tanszékének professzora, Bliznaskinak nagyra törő politikai ambíciói vannak. 2010-ben kérte pártját, hogy jelölje őt a köztársasági elnökválasztáson, de az azóta távozott pártelnök, Szergej Sztanisev ebbe nem egyezett bele. Sztanisevvel később is összekülönbözött.

Bliznaski támogatta a kormányellenes tüntetéssorozatot. Ő maga többször kifejtette, hogy a pártnak szakítania kell az oligarchákkal. Szolidáris volt a diákok egyetemmegszálló akcióival is. A pártvezetésnek akkor lett végleg elege belőle, amikor félmillió aláírást összegyűjtve új választási törvényt kezdeményezett. Emiatt megszüntették tagságát a Bolgár Szocialista Pártban.

Bliznaski fő feladatának a választások előkészítésén túl az ország stabilitásának és szövetségesi, azaz EU- és NATO-kapcsolatainak a fenntartását tartja. A kormánynak ugyan nagyon korlátozottak a lehetőségei, de feltehetően állást kell foglalnia a Déli áramlat orosz gázvezeték ügyében. A megkötött szerződést az EU ellenzi, mert a Gazprom tulajdonosa és használója is lenne a vezetéknek. Az előző kormány azonban egy fogadóállomás létesítésére máris kiadta az első építési engedélyt Bulgária területére.

Az átmeneti kabinet tagjai közül többen Plevneliev elnök munkatársai voltak. A külügyi tárca tulajdonosa a 37 éves Daniel Mitov korábban egy jobbközép pártban tevékenykedett és több konfliktusövezetben dolgozott nemzetközi civil szervezetek alkalmazásában.