galéria megtekintése

Késik az alku, de van remény

1 komment


Hargitai Miklós

A szavazást péntekről szombatra halasztották, a megegyezés esélye viszont továbbra is él a párizsi klímacsúcson. A civil zöldek már most elégedetlenek, a politikusok többsége viszont inkább az óvatos derűlátását hangsúlyozza.

A párizsi Cop21 a végeredménytől függetlenül minden bizonnyal az eddigi legjobban szervezett klímacsúcsként vonul be a történelembe: a formálódó egyezmény tartalmát sok bírálat éri – elsősorban a zöldek részéről –, a lebonyolítással kapcsolatban azonban alig hallani kritikát.

A francia szervezők eddig minden részhatáridőt tartani tudtak (igaz, a helyzet egyelőre úgy áll, hogy a remélt egyezmény elfogadása péntek estéről szombatra csúszik), a terrorfenyegetettség ellenére tökéletes körülményeket biztosítottak az egyeztetésekhez, és mindig jókor, okosan nyúltak bele az elakadni látszó alkukba.

A miniszteri szakaszban például olyan olajállamok képviselőire bízták a tárgyalócsoportok vezetését, amelyek egyébként a megegyezés blokkolásában lennének érdekeltek, így viszont maguk is a kompromisszumok szorgalmazói lesznek.

 

Az utolsó ismert szövegváltozattal csütörtök éjjel rukkolt elő Laurent Fabius francia külügyminiszter. Az egyeztetés onnantól zárt ajtók mögött folytatódott, kevés részlet szivárgott ki róla, ám az a tény, hogy péntek délelőtt már csak szombatra ígérték a végleges szöveget, arra utal, hogy még mindig nincs meg a közös nevező. A dokumentum immár csak 27 oldalból áll, a zárójeles, vagyis függőben lévő részek száma 50 alá csökkent.

Az eseményeket a helyszínen követő magyar szakértők – Faragó Tibor egyetemi tanár, a korábbi magyar kormányok főtárgyalója és Bart István, az Energiaklub társelnöke – szerint a fő vitapontok (a fejlődők és fejlettek megkülönböztetése, a klímavédelmi beruházások finanszírozása, lesz-e valamilyen új kvótakereskedelmi mechanizmus) mellett már kezd körvonalazódni, hogy milyen tartalmi elemek lesznek az új klímaegyezményben.

Tüntetés a csúcs idején. A civilek másfél fokos felmelegedési korlátot szeretnének
Tüntetés a csúcs idején. A civilek másfél fokos felmelegedési korlátot szeretnének
Jacky Naegelen / Reuters

A „kőbe vésett" 2 fokos felmelegedési korlát mellett a biztonságosabbnak vélt 1,5 fokos küszöb is megjelenik a szövegben (a civilek azért tüntetnek a konferenciaközpont területén, hogy eleve csak a másfél fokot rögzítsék célértékként a megállapodásban), de egyes államok azt szeretnék, hogy ehhez kibocsátáscsökkentési felajánlások is kapcsolódjanak.

Az eddigi önkéntes vállalások ugyanis még a 2 fokos szint tartásához sem elegendőek. A nemzeti vállalások nem kerülnek be a megállapodásba, de egy nyilvános internetes adatbázisban hozzáférhetők lesznek. Megnyílik egy olyan kassza is, amelyből a fejlődő országok juthatnak klímavédelmi támogatásokhoz a fejlettek befizetéseinek terhére, ez várhatóan 2020-ra fogja elérni a 100 milliárd dolláros szintet.

Ahogy közeledünk a végleges verzióhoz, úgy válik egyre hígabbá a szöveg, de ez szinte törvényszerű a hasonló egyezkedések világában. A szép számban jelen lévő zöldek fokozódó pesszimizmussal figyelik az alkudozást, a politikusokat viszont a BBC tudósítása szerint inkább az óvatos optimizmus jellemzi: nemcsak az újabb, immár „szinte biztosan" elfogadható egyezményverziót szombat reggelre ígérő Fabius nyilatkozott így, hanem Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is, aki szerint lassan túljutnak a legbonyolultabb, legnehezebb szakaszon az emberiség sorsa szempontjából legfontosabb tanácskozáson.

Még az Oxfam társadalmi szervezet képviselője, Helen Szöke is bizakodóan nyilatkozott, főként azt kiemelve, hogy nemcsak a kibocsátáscsökkentésről, hanem végre a klímacélok eléréséhez szükséges finanszírozásról is számszerű megállapodások születhetnek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.