Kertész Imrét is idézte a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány berlini rendezvényén elmondott beszédében Schmitt Pál. Az irodalmi Nobel-díjas írót magyar konzervatív politikusok nem igen szokták idézni. Sőt, egyes (szélső)jobboldali orgánumokban  gúnyosan csak „Imre Kertészként” emlegetik a Berlinben élő szerzőt, a külföldies névírással is kétségbe vonva a Sorstalanság írójának magyarságát.

A magyar államfő azonban nagy elismeréssel beszélt Kertészről. Természetesnek nevezte, hogy a Németországban köztiszteletnek örvendő írót – ahogy a szintén irodalmi Nobel-díjjal elismert bánsági születésű, de 1987 óta Németországban élő Herta Müllert - beleszője a szabadságról, az emberi jogokról, a különböző nyelvek, kultúrák együttéléséről szóló beszédébe.

– Amikor bejelentettem, hogy a néhai amerikai kongresszusi képviselőről, Tom Lantosról elnevezett intézetet tervezünk nyitni Budapesten, kaptam hideget-meleget, hogy miért kell ez nekünk, s miért pont Tom Lantos a névadó. Nos, Tom Lantos igenis kiállt Magyarországért, a magyar ügyekért. Elutasítok bármifajta diszkriminációt – hangoztatta a Népszabadság kérdésére Schmitt.

A német kereszténydemokratákhoz közel álló alapítvány berlini rendezvényén Schmitt úgy fogalmazott: a gondolkodó emberek sosem esnek abba a csapdába, hogy sztereotípiákkal vagdalkozzannak. - Az igazsághoz hű, a történelmi összefüggéseket is figyelembe vevő képet kell egymásról kialakítanunk – mondta. Szerinte a magyarokat nem valamiféle misztikus hatalom vezérli, hogy a készülő új alkotmány a Szent Koronára vonatkozó hivatkozást is fog tartalmazni. – Aki ismeri a magyar történelmet, az tudja, hogy a nemesi ellenállás milyen ősi és progresszív hagyományra tekint vissza. A korona által megtestesített közösség a hatalom korlátozása szempontjából fontos – fejtegette beszédében a magyar államfő.