galéria megtekintése

Kertész-ügy: diktatúráról szó sem volt a NYT riportere szerint

45 komment

Kőműves Anita
NOL

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró lapunknak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a "cenzúrázott" cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Az állítólagos cenzúrázásról a Hungarian Quarterlyben megjelent, és a Szombat novemberi számában magyarul is közölt interjú szerzője a kiadvány főszerkesztője, az egri Eszterházy Károly Főiskola docense, Thomas Cooper volt. Coopertől megtudtuk: ő maga tolmácskodott azon a beszélgetésen is, amelyből a The New York Times (NYT) munkatársa, David Streitfeld interjút akart  készíteni. A botrány középpontjában most az áll: miért nem jelent meg a cikk?

Kertész Imre
Kertész Imre
Fotó: Bócsi Krisztián

Megkeresésünkre Streitfeld annyit közölt: csak rövid ideig beszélt Kertésszel. "[Kertész Imre] azt mondta nekem, kimerítette a rossz egészségi állapota, illetve azt, hogy nem vesz részt a magyar közéletben vagy politikában." Streitfeld azt is közölte a Népszabadsággal: a beszélgetés során azt a szót, hogy "diktatúra, semmilyen formában vagy alakban" nem mondta ki.

 

Streitfeld a New York Times munkatársa, Chicagóban él és elsősorban üzleti és technológiai kérdésekről ír. Tagja volt annak a 2013-ban Pulitzer-díjat kapott újságírócsapatnak, amely az Apple és más technológiai vállalatok üzleti gyakorlatát tárta fel cikksorozatában.

Cooper megerősítette lapunknak, hogy Streitfeld már Kertész szobáját elhagyva, közvetlenül az interjú után azt mondta neki, hogy a beszélgetés során nem kapott elegendő anyagot egy újságcikkhez. Nem arról van tehát szó, hogy egy megírt interjút nem közölt le a lap. 

Mint korábban megírtuk: Kertész a Hungarian Quarterlynek adott interjújában azt mondja, hogy a NYT riportere a magyarországi helyzetről kérdezte. Kertész szerint az újságíró azt feltételezte, hogy megfélemlítve érzi magát a politikai hangulat miatt. Majd amikor arról faggatta Kertészt, hogy miért adta kéziratait a német Akadémiának, az író úgy vélte, nem tetszik a kérdezőnek a válasza.

Kertész így fogalmaz: "Azzal a céllal érkezhetett, hogy rávegyen, mondjam azt, hogy Magyarországon ma diktatúra van, ami nem igaz. Szándéka csupán azt jelzi, hogy halvány sejtelme sincs arról, hogy mi az a diktatúra. Ha az ember szabadon írhat és véleményt nyilváníthat, nyíltan kifejezheti az ellenvéleményét és szabadon utazhat, akkor egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni." Hozzátette, arról beszélni, hogy "Magyarországon diktatúra lenne, nem több mint ideológia és felelőtlen beszéd."

Kertész szerint az interjú végül azért nem jelent meg, mert nem adott hangot ellenérzéseinek Magyarországgal szemben. Egyik barátja szerint ez egyfajta cenzúra volt.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.