A tárcavezető úgy fogalmazott, nem tudja megmondani, hogy a nagyhatalmak és az iszlám köztársaság közti keretmegállapodás valóban megszületik-e a március 31-ére kitűzött határidőig. Azt is mondta, beszélnie kell iráni kollégájával, Mohamed Dzsavád Zaríffal annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen hatással járt az a levél, amelyet az amerikai kongresszus republikánus tagjai küldtek hétfőn az iráni vezetőknek.

Az említett üzenetben 47 szenátor arra figyelmeztette Teheránt, hogy egy nukleáris egyezség, amelyet Barack Obama elnökkel megkötnek, csak addig lesz érvényben, ameddig ő maga hivatalban marad. Kerry szerint a republikánusok lépése aláaknázta az Obama-adminisztráció diplomáciai erőfeszítéseit. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Washington nem akármilyen, hanem egy jó megállapodást akar.

A külügyminiszter jelenleg a Sarm-es-Sejkben zajló háromnapos nemzetközi gazdasági konferencián tartózkodik. Sajtótájékoztatóján kitért a Kairónak szánt, lassan másfél éve visszatartott fegyverszállítmányok kérdésére is, amely jelentős diplomáciai ellentéteket okozott az észak-afrikai ország és az Egyesült Államok között.

A két fél stratégiai jó viszonya megingott, miután az egyiptomi hadsereg - akkor még a jelenlegi államfővel, Abdel-Fattáh esz-Szíszivel az élén - elmozdította tisztségéből az első demokratikus úton megválasztott elnököt, az iszlamista Mohamed Murszit.

A katonai segély ebből fakadó elakadása érzékenyen érinti az állandó terrorellenes harcot folytató egyiptomi vezetőket, akik legfőképpen az F-16-os vadászgépek késleltetését fájlalják. Kerry úgy fogalmazott, az amerikai államigazgatás "hamarosan" dönt arról, mi módon lehet feloldani a több száz millió dollár értékű támogatás visszatartását.

Megfigyelők szerint a szóban forgó határozat meghozatalának két útja van. Az egyik szerint Washington hivatalosan elismeri, hogy Egyiptomban jelentősen javult az emberi jogok helyzete, a másik lehetőség pedig az, ha a fegyverszállításokat Amerika nemzetbiztonsági érdekének nyilvánítják.