Liu Ming-fu (Liu Mingfu) főezredes A kínai álom című könyvében azt sürgeti, hogy globális ambícióit tekintve Peking szakítson az eddigi szerénységgel, s törekedjen a világelsőségre. Liu szerint hazájának megerősödése aggodalmat vált ki Washingtonban, ami annak ellenére háborús kockázatot teremt, hogy Kína célja a békés felemelkedés.

A két ország közötti rivalizálás nem más, mint "vetélkedés azért, hogy melyik váljék a vezető országgá, konfliktus amiatt, hogy kinek sikerül és kinek nem megvalósítania a világuralmat" - fogalmaz Liu, hozzátéve: önmaga és a világ megmentése érdekében "Kínának fel kell készülnie arra, hogy a világ kormányosa legyen". A könyv nem tekinthető a hivatalos kormánypolitika kifejezőjének, amely jóval kevésbé harsányan fogalmazza meg az ország céljait. Liu könyve ugyanakkor jól illusztrálja, milyen jellegű nyomás nehezedik a Kínai Kommunista Párt vezetésére annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést a lassulás közepette is a Nyugat-ellenes befolyás nyelvére fordítsa le.

Annak, hogy mennyire hallgat oda a kormányzat az ilyen hangokra, fontos mutatója lesz az idei katonai költségvetés, amely a hét második felében várható. A védelmi büdzsé tavaly 14.9 százalékkal bővült 2008-hoz képest. A hadsereg vezetése részéről többen sürgették, hogy a katonai kiadások adjanak egyértelmű választ az Obama-kormányzatnak arra a döntésre, hogy 6,4 millió dollár értékben fegyvert ad el Tajvannak. Liu szerint Kínának a bevételeire támaszkodva a világ vezető katonai hatalmává kell kinőnie magát, olyan erőssé, hogy az Egyesült Államok "ne merjen és ne tudjon beavatkozni egy katonai konfliktusba a Tajvani-szorosban". "Ha Kínának nem az lesz a célja, hogy a katonai erő tekintetében maga mögé utasítsa az Egyesült Államokat és Oroszországot, akkor megreked a harmadrangú katonai hatalom pozíciójában" - írja Liu.

"Nagyon pesszimista vagyok a jövőt illetően" - szögezi le könyvében egy másik kínai katonatiszt, Taj Hszü (Dai Xu), aki szerint Kínát ellenséges vagy bizalmatlan országok veszik körül, amelyek az Egyesült Államok lekötelezettjei. "Úgy gondolom, hogy Kína nem kerülheti el a háború csapását, és ez a csapás a nem túlságosan távoli jövőben, legfeljebb tíz vagy húsz év múlva be fog következni" - állítja Taj, hozzátéve, hogy "amennyiben az Egyesült Államok fel tudja gyújtani Kína hátsó udvarát, mi is fel tudjuk gyújtani az ő hátsó udvarukat".  A pekingi vezetés ugyanakkor nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal, amely nemcsak Kína vezető kereskedelmi partnere, de egyben továbbra is messze a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalma. Az utóbbi hónapokban a kétoldalú viszonyban feszültség keletkezett a kereskedelem, az internetkorlátozás, a klímaváltozás és a tajvani fegyvereladás kérdésében, valamint amiatt, hogy Barack Obama Washingtonban fogadta a dalai lámát.

Kína mérges retorikával válaszolt, és szankciókkal fenyegette meg a tajvani fegyverüzletben érintett cégeket, de konkrét intézkedést nem tett. Sőt, nemrégiben engedélyezte, hogy egy amerikai repülőgép-hordozó látogatást tegyen Hongkongban. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a hétvégén kijelentette, hogy enyhítené szeretné az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi ellentéteket. A héten Pekingbe látogat James Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes.

Kapcsolódó cikkek: Szabadon engedték a török légierő és a haditengerészet volt parancsnokait | Makaó: Veres nélkül is felkapott turisztikai célállomás | Meddig tart a pekingi konszenzus? | Ismét indíthatnak új weblapot magánszemélyek Kínában | Washington felújítja a katonai párbeszédet Pekinggel