Kanada nyáron szigorít a magyar romák miatt
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy értesülések szerint az észak-amerikai országban tavaly mintegy 4500 magyar állampolgár adott be menedékkérelmet, ez az összes kérelem közel 18 százaléka. Bár a menekültek etnikai hátterét nem hozzák nyilvánosságra, a sajtóból is az a kép bontakozik ki, hogy döntően romákról van szó. A menekülteket kibocsátó országok listáját toronymagasan Magyarország vezeti, Kína hét százalékkal a második. E kétes magyar elsőség azért is kínos, mert tíz évvel ezelőtt, Csehország esetében Ottawa már hat százaléknál visszaállította a vízumkötelezettséget.
Most ez a veszély közvetlenül nem fenyeget. Ennek állítólag az is az oka, hogy Kanada és az Európai Bizottság egy átfogó gazdasági-kereskedelmi egyezményről tárgyal. Ottawa pedig nem akarja megkockáztatni, hogy a vízumkötelezettség esetleges visszaállításával sújtott uniós tagállamok, Magyarország és Csehország „útzárlatot” képezzenek Brüsszelben.
Úgy tudni, hogy a magyar és a kanadai hatóságok folyamatos párbeszéddel is próbálják kezelni a helyzetet. Igaz, a menekültkérelmeket elbíráló Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság (Immigration and Refugee Board, IRB) a kormánytól teljesen független hatóság. Kanadában mindenesetre az idén jelentősen szigorítják a menekültügyi eljárást, próbálják a rendszert kevésbé csábítóvá tenni a visszaélésekkel szemben. Így az akár ezer napig is elhúzódó eljárást 45 napra csökkentik, fellebbezni csak az eljárás ellen lehet, de a fellebbezés nincs halasztó hatállyal a kitoloncolásra. Az ottawai kormány egyeztet az érintett tartományokkal, elsősorban Ontarióval és Brit Columbiával a szociális juttatások csökkentéséről. Várhatóan az idén elkészül a biztos származási országok (angol rövidítéssel DCO) listája, s ha erre Magyarország felkerül, az lényegében ellehetetleníti a politikai hátterű menedékkérelmeket.
Kanadai részről is tisztában vannak azzal, hogy az eddigi nagyvonalú menekültügyi eljárás anyagi ösztönzést jelent a sokszor teljesen kilátástalan helyzetben lévő kelet-európai romáknak. Erre rájátszanak azok is, akik szervezik a cigányok kanadai kivándorlását. A Kanadába indulókat állítólag kitanítják, hogyan kell vallomást tenni, előfordult, hogy egyesek videóra vett nyilatkozatot is vittek magukkal. Érdekes módon múlt decembertől a kanadai hatóságok egyes nyugat-európai tranzitrepülőtereken, Bécsben, Párizsban, Amszterdamban és Koppenhágában „szűrőpontokat” állítottak fel, s többeket visszafordítottak. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy egyes menedékkérők a tranzitban öltenek magukra a roma származásukra utaló ruhákat. Az előszűréssel együtt is januárban és februárban is állítólag mintegy kétszáz menedékkérelmet adtak be magyarok – elsősorban Torontóban és Vancouverben.
Magyar részről az együttműködést hangoztatják, ugyanakkor nem vált ki örömet, hogy az IRB a kérelmek egy-két százalékát elfogadja. Ez azt mutatja, az IRB bizonyos esetekben bizonyítottnak látja, hogy magyar állampolgárokat az életüket ellehetetlenítő diszkrimináció ért. Bár a kanadaiak nem kommentálják, azért érezhető, hogy Mohácsi Viktória roma jogvédő, volt EP-képviselő menedékkérelme is komoly hullámokat keltett. Budapesten azt hangoztatják, hogy egyik napról a másikra nem lehet a romák helyzetén javítani, de felhívják a kanadai illetékesek figyelmét a komplex kormányzati programokra. Januártól megemelték a névváltoztatás illetékét, ezzel is megnehezítve, hogy valaki a kiutasítás után új identitással próbálkozzon újra.
Magyarország tudja azt is, hogy az ügy politikailag tarthatatlan, és az országimázsra is negatív hatással van. A kanadai sajtóban egyre többet cikkeznek arról, hogy a magyar menedékkérők környezetében megnövekedtek bizonyos bűncselekménytípusok. Torontóban egy erőműnél elfogtak egy csoportot, amely több tízezer dollár értékben akart színesfémet lopni.
