Kanada elkergeti az iráni diplomatákat
Baird szerint Irán államilag támogatja a terrorizmust, és a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésének okaként Irán nukleáris programját, Izraellel szembeni ellenszenvét és Bassár el-Aszad szír elnöknek nyújtott támogatását emelte ki. – Az iráni kormány az, aki napjainkban a legjobban veszélyezteti a globális békét és biztonságot – áll Baird közleményében.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte Kanada lépését. – Nagyon fontos Kanada elhatározása. Azt üzeni Iránnak, hogy nem folytathatják tovább a nukleáris fegyverekért folytatott versenyt. Ez a lépés jó példája a nemzetközi közösségért érzett felelősségnek – mondta Netanjahu. Izrael – Kanada közeli szövetségese – az egyetlen állam a Közel-Keleten, amelynek van atomfegyvere. Az iráni fegyverkezés szerintük létüket fenyegeti, ezért kijelentették, ha a diplomácia elbukik, katonai akcióval veszik elejét az iráni támadásnak. Az USA és az Európai Unió is azzal vádolja Iránt, hogy atomfegyvert fejleszt, Teherán szerint azonban csak békés célokra használnák az atomenergiát.
Baird azzal is megvádolta Iránt, hogy nem érdekli őket a külföldi diplomaták biztonsága. Nagy-Britannia teheráni nagykövetsége például már korábban bezárt, miután tavaly novemberben megrohanták az épületet a tüntetők. Ilyen körülmények között Kanada nem akarja fenntartani diplomáciai jelenlétét az országban. Az Iránban tartózkodó tíz kanadai diplomata már elhagyta Teheránt. Kanadában még tizenhét iráni diplomata tartózkodik, nekik öt napon belül el kell hagyniuk az országot.
Kanada teheráni nagykövetségét az iráni túszdráma után egyszer már bezárták. 1979–ben egy iráni csoport több mint hatvan amerikai diplomatát túszul ejtett, közülük 52-t 444 napig fogva tartottak. Kanada akkor hat amerikai diplomatának menedéket adott, és segítettek nekik kijutni Iránból kanadai útlevéllel. A nagykövetség ezután bezárt, és csak 1988-ban nyílt meg újra. A kapcsolatok 2003-ban tovább romlottak, amikor is egy kanadai–iráni fotóriporter meghalt az egyik iráni börtönben.
Eközben Nagy-Britannia, Franciaország és Németország egy ciprusi informális találkozón arra sürgette az Európai Unió többi tagállamát, hogy sújtsák újabb szankciókkal Iránt, mert nem mutat „konstruktív hajlandóságot” a tárgyalásra atomprogramjáról.