A mérsékelt iszlamista Mohammed Magariefet választotta elnökéül a kétszáz fős líbiai törvényhozás. Magarief ezzel a poszttal tulajdonképpen az államfő szerepét is betölti, habár egyelőre nem határozták meg pontosan, hogy milyen hatáskörei lesznek.

Magarief egykor Líbia indiai nagyköveteként szolgált, majd az 1980-as évektől kezdve száműzetésben élt. A Moammer Kadhafit élesen bíráló közgazdász a Nemzeti Front Líbia Megmentéséért nevű ellenzéki mozgalom egyik vezető alakja volt, ebből a szerveződésből nőtt ki pártja is.

Magarief a szavazáson 113 voksot kapott, míg a függetlenként induló Ali Zidant 85-en támogatták. A vereség után Zidan gratulált ellenfelének, és kijelentette: – Ez demokrácia. Ez az, amiről álmodtunk.

Líbia első, szabadon megválasztott parlamentje csütörtökre virradóra vette át a hatalmat a Kadhafi elleni harcot irányító Átmeneti Nemzeti Tanácstól (ÁNT). A július 7-ei választáson a kétszáz fős törvényhozásban nyolcvan helyet szerezhettek meg a pártok jelöltjei, 120-at pedig függetlenek kaptak. A Mahmúd Dzsibríl volt kormányfő vezette liberális tömörülés 39 helyet kapott, míg a Muzulmán Testvériség által támogatott iszlamisták 17-et. A maradék képviselői székeken kisebb csoportosulások osztoztak, többek között például Magarief pártja, a Nemzeti Front, amely három mandátumot szerzett.

A parlament két hét múlva, a Ramadán után fogja megválasztani a kormánytagokat, akik átveszik a feladatok végrehajtását az ÁNT-től. A törvényhozás feladata lesz az is, hogy létrehozzanak egy új alkotmányt, majd újabb választásokat tartsanak.