Kadhafi szavairól az al-Dzsazíra arab hírtelevízió számolt be szombaton. "Ez durva gyarmatosítás. Ennek nincs semmiféle jogalapja. Mindennek súlyos következményei lesznek a Földköz-tenger térségére és Európára" - mondta Kadhafi. Előzőleg Barack Obama ameriakai elnök ultimátumot intézett Kadhafihoz, amely szerint a civil lakosság elleni minden támadásnak véget kell vetni.

Haled Hajim líbiai külügyminiszter-helyettes szombatra virradó éjszaka azt állította, hogy a felkelők megsértették a tűzszünetet, s al-Magrun térségében (Bengázitól mintegy 80 kilométerre) rátámadtak a kormánycsapatokra. "A hadsereg nem kezd semmilyen akciót ellenük, mert mi a magunk részéről nem akarjuk megsérteni a tűzszünetet" - mondta a politikus.

A fegyvernyugvás követelése a BT-határozat egyik fontos eleme volt, s a líbiai vezetés pénteken be is jelentette, hogy tűzszünetet léptet életbe. Azonban később mind a felkelők, mind az amerikai ENSZ-nagykövet azt állította, hogy a Kadhafi-párti erők ezt nem tartják be. A külügyminiszter-helyettes szerint a vádak és ellenvádak tisztázására minél előbb nemzetközi megfigyelőknek kellene jönniük Líbiába. A tripoli vezetés Kínát, Németországot, Máltát és Törökországot kérte fel megfigyelők küldésére, de a berlini vezetés ezt szombaton elutasította.

Moammer Kadhafi líbiai vezető erőinek haladéktalanul abba kell hagyniuk Bengázi támadását és ki kell vonulniuk másik három városból - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a republikánusok és a demokraták kongresszusi vezetőit. "A civil lakosság elleni minden támadásnak véget kell vetni" - hangsúlyozta Obama.

Az elnök követelte, hogy a Kadhafi-rezsim állítsa helyre a támadott települések víz- és áramellátását, s tegye lehetővé a humanitárius segély eljuttatását a lakossághoz.

"Hadd legyek világos: ezek a feltételek nem képezik vita tárgyát" - jelentette ki Barack Obama, aki kilátásba helyezte, hogy amennyiben a líbiai vezetés nem teljesíti a követeléseket, Washington és szövetségesei érvényt szereznek a katonai erő alkalmazására is feljogosító csütörtöki biztonsági tanácsi határozatának.

Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem küld majd szárazföldi csapatokat Líbiába, és fellépése egyetlen, konkrétan meghatározott célt, a polgári lakosság védelmét fogja szolgálni - ami egyúttal a BT 1973-as határozatának és a célja. Az elnök bejelentette, hogy Washington segíteni fogja szövetségeseit a Líbia feletti légtérzár megvalósításában, amelyben a vezető szerepet Nagy-Britannia, Franciaország és - az elnök beszédében meg nem nevezett - arab országok fogják játszani.

Hillary Clinton külügyminiszter a nap folyamán mondott beszédében úgy vélekedett, hogy minden líbiai rendezési tervnek magában kell foglalnia Kadhafi ezredes távozását a hatalomból. A külügyminiszter kétségeit fejezte ki a líbiai vezetés által kihirdetett tűzszünettel kapcsolatban.

Obama azután mondta el beszédét, miután a Fehér Ház szituációs termében Clinton és Gates társaságában fogadta a kongresszus, valamint az érintett bizottságok vezetőit mind a két párt részéről. A tanácskozásról kikerült részletek szerint az elnök és a miniszterei által ismertetett cselekvési tervvel szemben a tanácskozás egyetlen tagja sem terjesztett be kifogást.

(Forrás: mti.hu)

Felkelők a kormányerőktől zsákmányolt harckocsin a Bengázitól délre fekvő Szultan közelében húzódó frontvonalon