Jön a válság, törlik a nemzeti ünnepeket
A válságnak mindenszentek napja (november 1.), a pünkösdvasárnap után két héttel tartott úrnapja, a Portugál Köztársaság kikiáltásának ünnepe (október 5.) és december 1., a spanyol hatalom alóli 1640-es felszabadulás évfordulója esik áldozatul. Hivatalos indok szerint Lisszabon a gazdasági versenyképesség növelése érdekében döntött a négy munkaszüneti nap ideiglenes felfüggesztése mellett.
Portugália nagy gazdasági mélyrepülésben van: az ország tavaly állapodott meg az EU-EKB-IMF trojkával egy 78 milliárdos pénzügyi segélyről, amelynek fejében nagy társadalmi felhördülésre a kormány lázas fizetéscsökkentésbe kezdett a közszférában, és jelentőset emelt az adókon is.
Ami a két vallási ünnep felfüggesztését illeti, arra végül áldását adta a Vatikán is, noha a portugál katolikus püspöki konferencia eleinte érthető ingerültséggel tiltakozott az ellen, hogy a megszorítások a vallást is elérik. Az ibériai országban 14 munkaszüneti napot tartanak nyilván, és amikor a lisszaboni külügyminisztérium leült tárgyalni a püspöki konferenciával a felfüggesztésre ítélt vallási ünnepekről, a húsvéton és a karácsonyon kívül mindegyik másik lehetőség felmerült. Lisszabon eredetileg Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának az ünnepét, augusztus 15-ét akarta kilőni a naptárból; mivel ebbe a püspökök nem mentek bele, a költségvetési hiány csökkentésének kedvéért a hívők temető helyett öt éven át a munkahelyükre fognak járni november 1-én.
A tízmilliós Portugália lakóinak 84 százaléka katolikus, templomba azonban csak 19 százalékuk megy el rendszeresen.
