Legutóbb a lombikbébiprogramok állami szabályozása miatt támadta az egyház a PO-t, korábban az élettársi viszony vagy a családon belüli erőszak ügyében tört ki konfliktus. Ezek a kérdések nem csak azoknak fontosak, akik személyükben érintettek: sokak szerint az állam világisága forog kockán. És ez általában vonatkozik Lengyelország modernizálódásának kérdésére is. Nem véletlen, hogy Lengyelország nyugati, fejlettebb, Európára nyitott fele Bronislaw Komorowski eddigi elnökre szavazott.
A liberális-baloldali elemzőket elsősorban az foglalkoztatja, hogy Duda mennyire lesz önálló politikai személyiség, konfrontál-e Kaczynskival. Wieslaw Wladyka politológus, a Polityka hetilap munkatársa arra a következtetésre jut, hogy a PiS-ben véget ért a cukiság ideje, és Dudának az a feladata, hogy beálljon a „nagy terv” támogatói közé. Ez Lengyelország orbanizálását jelenti és a negyedik köztársasághoz való visszatérést – gyorsított változatban. Negyedik köztársaságnak nevezték azt az időszakot, amikor a PiS kormányzott, s a rendszerváltáson belüli rendszerváltást hirdettek. Az állam és a társadalom „kommunistamentesítése” jegyében rágalomkampányokat indítottak, egyes társadalmi rétegeket, foglalkozásokat támadtak. A nacionalista politika feszültséget generált Lengyelország és legfőbb EU-s partnerei között.
Múlt nélküli államfő
A 42 éves elnök új nemzedéket hoz a lengyel politikába. Szülei egyetemi tanárok, ő is egyetemi karriert kezdett a krakkói Jagelló Egyetemen, amíg el nem ragadta a politika. A PiS kormányában igazságügyi helyettes államtitkár, majd Lech Kaczynski elnöki hivatalában államtitkár volt. Pártja előbb a szejmbe, majd az EP-be küldte. Az államfői posztra feltehetően konfliktusmentes múltja és jó katolikus előélete miatt jelölte a párt vezére.
Duda eskütétele előtt a PAP hírügynökségnek azt mondta, hogy hangsúlyos szerepre törekszik a nemzetközi politikában. Jó megállapodásra van szükség az EU és az USA között a transzatlanti kereskedelmet illetően. Szeretne aktív politikát folytatni az EU keretében a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, illetve az Adriáig húzódó sávban. Az új elnök homályosan ugyan, de egy érdekövezet létrehozását javasolta, s az érintett tagállamok államfőivel való találkozóról beszélt. A visegrádi négyek létező együttműködését nem említette.
Duda azt is mondta, hogy a NATO állandó katonai jelenlétét szeretné a szervezet keleti tagállamaiban, s bízik abban, hogy a varsói NATO-csúcson erről szó lesz. Meglehetős általánosságokban szólt arról, hogy nem kíván konfliktust Oroszországgal, s az ukrajnai állapotok rendezését a tartós békemegállapodásokban látja.
Lengyelországban október végén parlamenti választást tartanak. Jelenleg a PiS áll nyerésre. Andrzej Duda a mai naptól a liberális PO kormányával kénytelen együtt élni.
A lengyel alkotmány elsősorban védelmi és külpolitikai kérdésekben ad (korlátozott) jogosultságokat az államfőnek. Aligha marad ki azonban a jobboldali elnök volt pártjának kampányából. Sajátos, hogy a PiS miniszterelnök-jelöltje most az Beata Szydlo asszony lesz, aki Duda kampányfőnöke volt az elnökségért folytatott harc idején.
