A tiltott határátlépést lehet büntetni, bűncselekménnyé nyilvánítani, de az nem járhat azzal a következménnyel, hogy a menedékre jogosulttól megtagadják az őt megillető védelmet. Az Európai Unió határain megjelent tömegek a háború elől menekülnek, segíteni nekik nemcsak erkölcsi, de jogi kötelességünk is – reagált Pascouau a magyarországi jogszabályra, amely szabadságvesztéssel és kitoloncolással fenyegeti az illegális migránsokat.

Míg a magyar kormány úgy ítéli meg, hogy a magyar–szerb határra érkezők zömmel gazdasági bevándorlók, addig a nemzetközi szervezetek becslése szerint a többségük háborús zónából menekült. A kutatási igazgató úgy tartja, nem olyan nehéz különbséget tenni egy szíriai vagy egy tunéziai között, „ez több tagállamnak is sikerülni szokott”. Ráadásul a nemzeti hatóságoknak vannak módszereik és eszközeik arra, hogy viszonylag rövid idő alatt megállapítsák: a kérelem benyújtója valóban jogosult-e a menedékre. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal többek között abban segít a tagállamoknak, hogy elsajátítsák a harmadik országokból érkezett személyek azonosításának a technikáját.

Pascouau szerint a mostani menekülthullám egy hosszú folyamat következménye, nem a javasolt kvótarendszer vagy az EU által irányított földközi-tengeri mentőakciók vonzzák a migránsokat Európába. – Négymillió szíriai menekült el a hazájából Egyiptomba, Jordániába, Líbiába és Törökországba. Ezek az országok már nem képesek megfelelő védelmet nyújtani nekik, ezért keresnek más letelepedési lehetőséget, ahol méltósággal élhetnek – fejtette ki. Az Európai Bizottság által javasolt „áthelyezési mechanizmust” a kutató nem tartja rossz ötletnek, mert segít enyhíteni az egyes országokra nehezedő migrációs nyomást, és megelőzi a menekültügyi rendszerük összeomlását.

Kérdés azonban, hogy az uniós tagállamok között elosztott menedékkérők abba a térségbe kerülnének-e, ahová szeretnének. A magyarországi kormány például – történelmi, kulturális hagyományokra is hivatkozva – kifejezetten ellenzi nagyobb muzulmán közösség betelepülését az országba, és sok más kelet-európai tagállam vezetése hasonló véleményt hangoztat. Ez elfogadható érvelés a közösség számára?

– A kelet-európai tagállamok álláspontja érthető, valóban figyelembe kell venni az eltérő történelmi, kulturális hagyományokat. De amikor csatlakoztak az Európai Unióhoz, nemcsak egy közös piac, hanem egy politikai unió tagjai lettek. Ebben a közösségben az országoknak együtt kell haladniuk, szolidaritást vállalniuk egymással. A menekültválság, mivel sok európai országot érint, nem német probléma, hanem európai probléma, amelyen csak közösen tudnak úrrá lenni – fejtette ki a kutatási igazgató. Yves Pascouau szerint az állam- és kormányfők feladata lesz megoldást találni a jelenlegi rendkívül érzékeny, feszült politikai helyzetre.