Egy 2007-ben született legfelsőbb bírósági ítélet szerint a kárpótlás a román hatóságok elől Észak-Erdélybe menekült magyaroknak is jár. A bukaresti törvényhozás tavaly ősszel, röviddel az elnökválasztások előtt törvényt fogadott el az évek során jelentősen inflálódott járandóság emeléséről. Minden gettóban vagy koncentrációs táborban töltött év után 250 lej (17 ezer forint), a kényszerlakhelyen vagy munkaszolgálaton eltöltött évekért pedig 200 lej (13 600 forint) havi juttatás járna, csakhogy a törvény alkalmazását a kormány a költségvetési deficit túlzott növekedésére hivatkozva két évvel, 2017. január elsejéig elhalasztotta.

Díszőrség a bukaresti holokauszt-emlékműnél Bogdan Cristel / Reuters

A sürgősségi rendelet elsősorban a közalkalmazottak bérezésével foglalkozik, és más kiadáscsökkentő intézkedések között egyetlen sorban tér ki az etnikai üldözöttek kárpótlására. Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége (FCER) elnöke felháborodással fogadta a lépést, mindenekelőtt azért, mert –mint mondta – a kárpótlások összegét többévi küzdelemmel sikerült valamelyest növelni. Szerinte a kormány döntése azért is érthetetlen, mert ősszel a képviselőház egyöntetű szavazattal fogadta el a kárpótlás növelését.

Tiltakozott az Észak-erdélyi Holokauszttúlélők Szövetsége is, amely közleményében azt írta: a halasztás morális szempontból elfogadhatatlan, hiszen a jogosultak egy része – előrehaladott kora miatt – 2017. január elseje után valószínűleg már nem részesülhet az emelt összegű kárpótlásban. Aurel Vainer kérdésünkre néhány ezerre becsülte a kárpótlásban részesülő holokauszt-túlélők számát. A jogosultak nagyobb része erdélyi ember, aki a második világháborús határmódosítások miatt volt kénytelen elhagyni lakhelyét: a románok Dél-Erdélybe menekültek a Horthy-rendszer, a magyarok Észak-Erdélybe a Vasgárda és az Antonescu-rezsim elől.

A képviselő kérte, hogy a miniszterelnök vonja vissza a döntést, illetve a parlament vizsgálja felül a kormány sürgősségi rendeletét. Az első változat volna a legegyszerűbb és a leggyorsabb, hiszen a kormány rendeletei a közzététel után azonnal hatályba lépnek, míg a parlamentben hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat a vita. A miniszterelnök azonban egyelőre kitért a kérés elől. Victor Ponta ehelyett megígérte, hogy a sürgősségi rendelet parlamenti vitáján a kormánykoalíció támogatni fogja a halasztó rendelkezés törlését.

Az FCER elnöke bízik benne, hogy a miniszterelnök betartja az ígéretét, és a jogosultak, ha féléves késéssel is, de július elsejétől megkapják az emelt juttatást. A korrekció már csak azért is indokoltnak tűnik, mert egy tavaly novemberi kormánydöntés értelmében a kommunista rendszer által üldözöttek, köztük az egykori vasgárdisták kárpótlása is havi 400 lejre nő.