A Népszabadságnak nyilatkozva gondolkodás nélkül rávágta: az elszenvedett sérelmek ellenére a vasárnapi népszavazáson a béke mellett voksol. – A családom is sokat szenvedett. Több rokonomat túszul ejtették. Úgy véljük, hogy a megbocsátás az egyetlen, konfliktusból kivezető út. Megbocsátás nélkül sosem lesz béke. Én is folytathattam volna a gyűlölködést, de ha nem szabadítottam volna fel a lelkemet, akkor az agyam még mindig abban a dzsungelben raboskodna, ahol nyolc évet töltöttem – mondta lapunknak Lizcano.
|
„Együtt megfékezzük ezt a háborút” – hirdeti egy, a megállapodást támogató plakát Bogotában
John Vizcaino / Reuters |
Kolumbiában hivatalosan a héten ért véget Latin-Amerika leghosszabb polgárháborúja. A FARC és a kormány 52 év (!) szembenállás után, egy töltényből átalakított tollal írta alá a történelmi békeszerződést. Új fejezetet azonban akkor nyithatnak a 47 milliós latin-amerikai országban, ha a kolumbiaiak az október 2-i referendumon megszavazzák azt. Carlos Medina Gallego, a Kolumbiai Nemzeti Egyetem gerillacsoportokkal foglalkozó oktatója Bogotából lapunknak azt monda: a felmérések szerint kétszer annyian támogatják a békemegállapodást, mint ahányan ellenzik, a légkör rendkívül pozitív.
Sokan vannak azonban, akik úgy vélik, a megállapodás nem szolgáltat igazságot az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. A konfliktusban több mint 200 ezer ember vesztette életét, s milliók kényszerültek elhagyni otthonukat (a gerillák mellett a hadsereg, és a marxista szervezettel szintén szemben álló jobboldali félkatonai csoportok is sok atrocitást követtek el). Ehhez képest, a békeszerződésben foglaltak szerint azoknak, akik háborús bűnöket követtek el és beismerő vallomást tesznek, „korlátozzák a szabadságát”: elkülönített területen kell élniük öt-nyolc évig.
|
| „A töltények írták a múltunkat. Az oktatás a jövőnket” – olvasható azon a tollon, amellyel aláírták a békeszerződést |
A kisebb bűnökért teljes amnesztia jár. A mostanra mintegy hétezer fősre apadt gerillasereg tagjai továbbá a minimálbér 90 százalékának megfelelő segélyt igényelhetnek a leszerelés után a sikeres társadalmi integrációhoz. A marxista szervezetnek ezen felül engedélyeznék, hogy párttá alakulva részt vegyen a politikai életben.
A lapunknak nyilatkozó egykori túsz, Óscar Tulio Lizcano szerint nem tökéletes a megállapodás, de „jobb egy tökéletlen béke, mint a tökéletes háború”. Lizcano elismeri, hogy az igazi béke még messze van. Most csupán az építkezés kezdődik. – Ott van a korrupció, a társadalmi egyenlőtlenség, a többi fegyveres csoport, és a drogkereskedelem – sorolja a próbatételeket a 70 éves túlélő. A politikában fia vette át a helyét, ő már nyugdíjba vonult. Napjait azonban nem tölti tétlenül: Spanyolországban végzi doktori tanulmányait. Kutatási területe a megbocsátás.
Ragadós a FARC példája
A FARC-kal kötött békemegállapodás aláírása után Kolumbia második legnagyobb gerillacsoportja, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) is bejelentette, hogy kész béketárgyalásokat kezdeni a kormánnyal. A marxista szervezet és a bogotái vezetés a múltban már többször is próbált tárgyalóasztalhoz ülni, ám az ELN nem hagyott fel a túszejtésekkel, így rendre kudarcba fulladtak a próbálkozások.
