galéria megtekintése

Járványos betegségtől félnek a görögök miatt

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 06. számában
jelent meg.


Miklós Gábor
Népszabadság

A görög válság egyben regionális krízis. Az utóbbi időben a Hellásszal szomszédos országokban is növekedtek a félelmek és feszültségek. Attól tartanak, hogy a görög betegség az ő sokkal gyengébb gazdaságaikat is megfertőzi.

A balkáni államok és Görögország viszonya hosszabb ideje sajátos, a történelmileg örökölt gyűlölködés és az azonos kulturális elemek jól megférnek egymással. Az utóbbi negyedszázadban a történelmi ellentétek – Macedónia kivételével – háttérbe szorultak, a legtöbb szomszéd szemében Görögország fontos referenciaállam lett.

Már csak azért is, mert mind valamilyen államszocialista rezsimből léptek át a piacgazdaságba,a görögök viszont már 1981 óta az Európai Unióban voltak,

a kapitalista fejlődés sajátos útját járva. Sajátos annyiban, hogy a gazdasági-politikai berendezkedésben ugyanúgy a hagyományos klientúrarendszer érvényesült, mint más balkáni társadalmakban.

 

Ezért voltak a görögök sikeresek a térségben. Görög cégek privatizáltak állami vállalatokat, például a távközlésben. Nagy szeletet hasítottak ki maguknak a görög bankok is: a balkáni államokban több millió ember tartja pénzét görög tulajdonú bankokban. Bulgáriában négy ilyen pénzintézet működik, e kvartett teszi ki a pénzügyi ágazat egyötödét. Hasonló az arány Szerbiában is. Romániában, Macedóniában szintén erős a bankszektorban görög jelenlét.

A válság óta az érintett államok központi jegybankjai tiltják, hogy a görög tulajdonosok kivonják tőkéjüket. A betéteseket Bulgáriában azzal próbálják csillapítani, hogy a görög érdekeltségű bankok a kötelező minimum duplájára (25–28 százalékra) emelték tőkemegfelelési mutatójukat. A szakértők és bankárok nyilatkozatai nem mindenkit nyugtattak meg. Bolgár ismerősök azt mesélik, többen kipróbálták, fel tudnak-e venni a görögországi 60 eurós maximumnál több készpénzt görög tulajdonú bankjuk automatájából. Sikerrel jártak.

A görög válsággal indokolta Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, hogy kormánya óvatos az euró bevezetésével.

Bulgária sok éve megfelel a maastrichti követelményeknek, a leva az euróval együtt mozog. Az ország viszont nem részese a közös pénz közvetlen „előszobájának”, az ERM–2 európai árfolyam-mechanizmusnak. A bolgárokat – ahogy a többi balkáni állam polgárait is – sokkal jobban érinti a görög gazdaság hét éve tartó stagnálása és a lehetséges államcsőd. – 200 ezer bolgár állampolgár dolgozik Görögországban.

Szír menekültek a görög–macedón határon. Folyosói feszültségek
Szír menekültek a görög–macedón határon. Folyosói feszültségek
Yannis Behrakis / Reuters

Sokan kényszerültek hazatérni, mert elvesztették állásukat – nyilatkozta Bojko Noev volt védelmi miniszter a Focus hírügynökségnek. Noev attól tart, hogy a görög zűrzavar miatt a befektetők általában elfordulhatnak a térségtől. A bolgár export hat százaléka megy Görögországba, ez a mutató a 2008-as krízis előtt meghaladta a 12 százalékot.

Még jobban sújtja a válság Albániát, ahol 150 ezer család él a Görögországban dolgozó albánok hazautalásaiból.

Sok albán vendégmunkás integrálódott a görög társadalomba, számukra tragédia a kényszerű hazatelepülés. A volt kommunista országban – ahogy Koszovóban is – óriási a munkanélküliség, a lakosság negyede él a szegénységi szint alatt. (Ez naponta és fejenként két amerikai dollárt jelent.) A görög válság államcsőd nélkül is kiterjed a térségre. A szegény lakosság tovább szegényedik, a munkalehetőségek csökkennek.

A turisztikai ágazat is súlyos veszteségeket szenvedhet. S ott vannak az etnikai-vallási ellentétek: tavaly albán-macedón összecsapás robbant ki, Bulgáriában a romákkal szembeni fellépést követelnek a nacionalisták, törékeny a boszniai egyensúly is.

Ráadásul itt húzódik a közel-keleti menekültáradat egyik folyosója,

ami további feszültségeket kelt a félszigeten.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.