A ma elfogadott új nemzeti stratégia és a védelemre szánt kibővített büdzsé értelmében Japán az elkövetkező öt évben számos drónt, repülőgépet és kétéltű járművet vásárol majd. A hadsereg ezen túl kiképez egy olyan tengeri egységet is, amely képes lesz szigetek visszahódítására is.

Ez az új egység különös jelentőséggel bírhat, hiszen Kína és Japán között az utóbbi időben igencsak kiéleződött az ellentét a kelet-kínai-tengeri – japánul Szenkaku, kínaiul Daioyunak nevezett – lakatlan szigetek miatt. Ezen túl Kína a közelmúltban azonosítási-bejelentkezési kötelezettséget írt elő a Kelet-kínai-tenger meghatározott körzeteiben áthaladó repülőgépeknek, ami kiterjed a vitatott szigetekre is. Ám Japánt nem csupán ez aggasztja, hanem a kínai katonai kiadások gyors növekedése is.

„Kína más országokhoz való viszonya, katonai manőverei, hadászati és biztonsági lépéseinek átláthatatlansága mind-mind aggodalommal töltik el Japánt és a nemzetközi közösséget is” – idézi a BBC az új japán nemzeti biztonsági stratégiából.

Tíz évig tartó megszorítások után Japán először idén januárban bővítette ki a nemzetvédelemre szánt költségvetést. Abe Sinzó japán miniszterelnök már akkor kijelentette, hogy szükség van a hadsereg fejlesztésére.

A BBC tokiói tudósítója szerint bár Japán nagy és modern hadsereggel rendelkezik,  a hidegháborús időkből származik, amikor a fő szempont az volt, hogy képes legyen megvédeni a szigetországot egy esetleges orosz támadással szemben. A hidegháborúnak azonban vége, és az igazi veszélyt az a Kína jelentheti, amely hihetetlen sebességgel fejlesztette hadseregét az elmúlt tíz évben.