Japán és Dél-Korea is megsértette a kínai légvédelmi zónát
Csütörtökön japán és dél-koreai gépek is berepültek a Kína által szombaton egyoldalúan kialakított speciális légvédelmi zónába – jelentették be párhuzamosan a két ország hatóságai. Tokió szerint Japán részéről rutinszerű megfigyelési akcióról volt szó, Szöulban pedig a védelmi minisztérium tett hasonló bejelentést, vagyis hogy a gépek a kínaiak által igényelt előzetes bejelentkezési kötelezettséget figyelmen kívül hagyva repültek a Kelet-kínai-tenger fölé.
Peking szombaton jelentette be, hogy a terület felett légvédelmi zónát alakított ki, az előzetes bejelentés nélkül érkező gépek pedig „védelmi kényszerintézkedésekre” számíthatnak. A kijelölt területbe beleesik egyébként a kínaiul Tiaojü-, japánul Szenkaku-szigetek néven ismert, vitatott hovatartozású földdarab is, amely felett kedden két amerikai B52-es bombázó húzott el, szintén mindenféle előzetes jelzés nélkül. Korábban Washington, Tokió és Szöul is bírálta a légvédelmi zóna kialakítását. Szuga Josihide japán kormányszóvivő most arról beszélt, hogy a szigetország mindent úgy csinál, mint eddig is, és ezen Kínára való tekintettel sem fog változtatni. Szöul szerdán az aggályait hangoztatta: Jun Bjung-sze külügyminiszter szerint Pekingnek a zónával egy nehéz helyzetet sikerült még inkább bonyolulttá tennie. Bár a konfliktus feloldásáról csütörtökön Dél-Korea és Peking tartott már egy kétoldalú egyeztetést, ezen az álláspontok nem közeledtek egymáshoz.
Joe Biden amerikai alelnök vasárnap távol-keleti körútra indul, tárgyal Kínában, Japánban és Dél-Koreában is. Szerdán Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter egyébként biztosította a japán kollégáját, Onodera Icunorit, hogy a Tiaojü- vagy Szenkaku-szigetekre is vonatkozik az a második világháború után kötött szerződés, amelynek értelmében az Egyesült Államoknak katonailag be kell avatkoznia, ha Japánt támadás éri. A 6,3 négyzetkilométeren elterülő szigetcsoportot öt földdarab és három zátony alkotja. Japán fennhatóság alatt áll, az öt szigetből tavaly szeptemberig három egy japán üzletember, Kurihara Kunioki tulajdonában volt, kétmilliárd jenért azonban az állam végül megvette.